Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Bevezetés

már három század. óta mindazon -Üldözések ellenére 1«, melyeket elégaaer szenvedett. Csupán csak ezekfotíl remélheti’ a kell remélnie ezután l* nem- zsák további fennmaradását, de terjedését is. Lehettek volna János Zsigmond alatt, oly körülmények, melyek meggátolják ezen vallás nyilvánossá tételét s képzelhetők ez után la oly események, melyek vésszel fenyegetnek, de ha megtartjuk elődeink említett erényeit, halomra dönthetik ugyan templomaik kőfalait, de vallásunk legszentebb templomát, mely a mlveit és felvilágosedott szívben és éssben Van felépülve, le nem rombolhatják.

III.

■ VALLÁS ÜGYÉBEN ALKOTOTT ORSZÁGOS TÖRVÉNYEK.- 7.$. A nemzeti törvénykönyvek Ismertetése.__

Hogy a vallást illető országos törvényekkel megismerkedhessünk, meg kell Ismernünk azon törvénykönyveket, melyekben ások meg vannak Írva.

Az első korszakban írott törvénykönyvet nem találua*, valószínűleg csak szokásos; térvényekkel éltek akkor elődeink. A második k'-^ívzakban a törvényhozó hatalom már alkotmányos «ivek szerintgyakoroltatott és meg volt osztva b király és nemzet között t.i. a nemzet országgyűlésén törvényt alkotott, a Király azt megerősítette • ekkor kötelező erejűvé lett. Az ezen korban alkotott törvényeket királyok Deeretornainak nevezik és össze vannak gyűjtve ivrétii két Kötetben esen czim clstt: Corpus Juris Hungarlcl seu Decretum Generale Inclyti Regni Hungáriáé partiumqne eidem annexarum. Ez a magyar nemzet első törvénykönyve. Mire nézve megjegyzendő, hogy a mely törvények ebben 1-63 Ferdinand Deereturnéig olvashatók, azok Erdélyt ia