Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Bevezetés

- 8 -Ennek előrebocsátása szükséges vala a végre, hogy a következőleg mondandókat tisztábban felfogni és megérteni lehessen*

II.

A VALLÁSOS ESZMÉK KIFE«?IÉSE ÁTALÁBAN ÉS TERJEDÉSE A MAGYAR NEMZET

KEBELÉBEN KÜLÖNÖSEN.

ja» —II— I. ■*■■111 H.II ll.*«.«....... —II I- .. ■ <-.! .1 ... I.

5»§« FetlcIsmus

Az cissies emberiség történelme azt bizonyltja, hogy az emberi 3zivnek mindig volt valami eredeti belső sejtelme, melynek alapján az okoskodó ész az Istenség és vallás fogalmára felemelkedni vágyott.

Ezen sejtelem legelső táplálékát kétségen kívül az érzéki világ jeleneteiből vévén, ezek lettem íélelme és szeretet« s következőleg vallásos tisztelete tárgyai.

A természeti tárgyak, erők ée jelenetek ezen imádását közönségesen Fetlc Ismus nak - nevezik és a történelmi ókox'ban ismeretes népek Valláaog rendszerében ezt találjuk fel, ha szintén azok az idő, hely, égalj, nemzeti szellem, miveltség, papok és kormányok érdeke s nem ritkán az események közönséges folyama befolyásához képest különböztek is egymástól.

Ezen szó: feticlsmus, vagy Fetischismus származik ezen Spanyol szótól: fetÍ3so,a mi ezt teszi: bűvös tuskó. A spanyolok a senesáli négerek Isteneílt nevezik Így, s ezen azét legelsőbben Brossé használta ezen czlDtü munkájában: Du culte dea dieux fetiche4 Dijon 1760 ezt Pistorius németre fordította s kiadta 1785-ben. Általában jelenti a természeti, vagy mesterséges testek, élő lények és élettelen tárgyak imádását.

Mér ha igaz; * mit a történetírók hihetőleg régi hagyó-