Mikó Lőrincz, bölöni: Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere (Budapest, 1931)

Bevezetés

- S -ra meghalt 1540-ben,

.Ferdinánd ekkor követelni ka adat te Izabellától a véradi szer»

V

ződéa teljesítéséi; & iáival Izabella nem akart» teljesíteni, Ferdinánd fegyverrel kívánta állított jogát, érvényesíteni, Izabella ennek ellenébe segítőül hívta II« Szoliffl&nt, **» 1541-ben el Is jött, s Ferdinand hadéin győzedelmeskedvén# előbb ugyan M,országot é® Erdélyt %'6s dk tartómé ne. ya akarta változtatni, de « nagyvezér tanáesárs ezen szándékától eIáiIván s %dát éa ezzel együtt M,ország egy nagy részét maga száméra megtartván, Izabellát fiával együtt Eraeiybe küldötte, a kit Erdély rendel Gyulafehérvárt # fogadván, megkezdette & nemzeti fejeaelroek sorát s ezzel a nemzet történelme narmadik korszakát.

Ezen 150 évre terjedő korszak alatt három hátai©» alatt élt s nemsret. Felső M,országot bírták az ausztriai uralkodók, mint magysr királyék, Budát és környékét a török császárok, Erdélyt és ü.országnak a Tiszáig terjedő résréfc az erdélyi fejedelmek.

m török Budára egy bazát tett s ezzel kormányozta a hatalma alatti reszt. Itten megszűnt a nemzeti élőt s nem volt törvény hozás, a basa önkényétől fággbtt »leiden.

A Ferdinand és utódai alatti rés? megtartó the törvén yfcazáaá s evvel függetlenségét, királyait folytonoaar az anzztriad dere regekből választotta,

Erdélyben és M.ország hezzátartezó részeiben is fennmaradótfc a nemzeti függetlenség, annyiban, amennyiben fejedelmeit maga valasstutta, törvényeit maga %ikotta, de fejed«Iáéit a tórák császárok erősítették meg a ezeknek évenként aciét fizetett, k kormányzás és törvényhozás nyelv# magyar volt.

fgyéburánt e'Sen korszák folytonos haccx-háboru közt tölt el,