Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)
. és ezeket megtanulván, úgy ragaszkodánk aztán a Saxoniabeli tanítókhoz. Ennek utánna nem sok idő múlva a csehekhez hajlánk, de nem a tudománynak tisztaságában, hanem csak az anyaszentegyháznak igazgatásában, (32. 1.)1 Hogy penig ezeknek utánna az Helvétiabelieknek az írásokat kezdők olvasni, kik mind a Saxonia-belieknek s mind a cseheknek tévelygéseket kárhoztatják vala, látván azoknak tisztább tudományokat, mi es összvötársalkodánk velők“. Érthető ezek után, ha Dávid Ferenc az általa alapított egyházak elnevezésével se törődött. Az unitárius hitujitás, mint hitelvi harc, nagy részben az akkori egyházi szervezet érintése nélkül ment végbe. Dávid Ferenc az eszme, a hit fenségességének hatása alatt állott és cselekedett.2 Az unitárius vallás törvényes bevételének előkészítésénél se törekedett gyakorlati meghatározásokra. Elégségesnek ítélte az általa hirdetett hitvallás szempontjából a tordai 1568. évi országgyűlés ilyetén szövegű határozatát: . . . „és az község olyan prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő neki tetszik. Ezért pedig senki a superíntendensek közül, se egyebek, az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmasztassék senki az religioért senkitől az előbbi constitutiok szerént és nem engedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal priválással fenyögessön az tanításért; mert az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.“ Az 1571. évi székely vásárhelyi országgyűlés határozatának szóhangzata ez: „Az Isten igéje mindenütt szabadon prédikáltassék, s a confessioért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgatók“,3 1 Az egyház igazgatásban jelentkező ez irányzat lényegét én nem ismerem, de egyházunk szervezete szempontjából nem tartom lényegesnek, mert ennek aligha lehetett hatása később az unitárius egyház megalakulása után. Dávid Ferenc a Kálvin hittanának elfogadásával az ezzel kapcsolatos szervezeti kérdést sem hagyhatta figyelmen kívül. 2 Dávid Ferenc korában az egyház neve még nem meghatározott. A Sociniánus és antitrinitárius nevezéseken túl alig jutottunk. Az 1576. évi medgyesi országgyűlés is még ezzel a kifejezéssel él: akik Dávid Ferenc vallásán vannak. A lécfalvi tábori országgyűlés 1600-ban már az unitárius kifejezéssel él. 3 Ezek a törvények azonban Erdélynek 1541-ben történt különválása 5
