Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)

IV. Korszak.1

1850—1900—1921.

E korszak küszöbén egyházunkban a konzisztoriális rendszerrel összekapcsolt zsinat-presbiteri rendszer már vázlatosan ki volt képezve.

Az egyházközségekben már meg voltak szervezve a presbitériumok és az egyházközség a közgyűlésben gyakorolta a híveket megillető jogokat.

II. Az egyházkor már alkotmányosan megszervezett testület, de az egyházközségek képviselőket még nem küldenek. A környéki eklézsiákból tagokként a papok, iskolatanitók és gondnokok jelennek meg.

III. A központi szervek:

1. Generale Consistoríum Egyházi Főtanács (Supremum Consistorium).

2. Synodale Consistorium Zsinati Főtanács.

3. Ügyintéző testület: Repraesentativum Consistorium = Egyházi Képviselő Tanács.

1 Az előző korszakban a zsinati rendszerből folyó főtanácsokat helyeztem előtérbe.

E korszakban a presbiteri rendszernek megfelelően az egyházközségeken kezdettem és a körökön keresztül jutottam el a Consistoriumokhoz.

Már itt megjegyzem, hogyha mi őszintén akarjuk a presbiteri rendszert életre hívni, akkor az első bátor lépés a papot tartó eklézsiák tagválasztó jogosultságának elismerése. Ez a jogosultság teljesen egyenlő.

Más kérdés az, hogy a közbevetett szervezeteknek — a köröknek — mily mérvben juttatandó tagválasztó jogosultság. A vezetőség hivatalból úgy is tagja a főtanácsnak.

29