Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)
II. Korszak. 1694—1718—1778. a) A Consístoríumok. Az élet tényleges szükséglete nem igazodik az előre kidolgozott szabályokhoz. Az adott átmeneti korszakban is minden részletes szabályozás nélkül az egyház megmentése volt az az összefogó erő, amely az unitárius atyafiakat csodálatos egyetértő tettekre ragadta. Valóra váltották a Példabeszédek tanítását (10 r. 17. v.) „A bölcsesség megőrzőjének útja életre van, aki pedig a dorgálást megveti, téved“. A mi őseink Istennek dorgálását ismerték fel a csapásokban és azt nem vetették meg, hanem cselekedtek. És cselekedeteikkel egyben átformálták az egyház alkotmányát is, amely a reformáció-korabeli elgondolás irányvonalába esett. Az Ecclesiaslica Disciplina érintése nélkül a tényleges állapot alkotmányos szervezeteként a Kissároson 1729. január hó 15-én tartott Generale Consistorium kimondotta: Ubi pro harmónia eléri et nobilíum, simulque publica nostri conservatíone lett ilyen végzés és megegyezés cum consensu nobilium. Denominaltatván és determináltatván papi és secularis emberekből álló Supremum Consistorium, választassanak el ordine ecclesiastico tisztelendő püspök uram generalis nótárius urammal együtt; secularis emberek közül az urak: Dániel Ferencz, Dániel Péter, stb. uraimék. A kolozsvári ecclesiából egy, aki fog tetszeni az ecclesiának. Lett praesese: a főcurator (ki volt Dániel Péter uram).1 Légyen ezen consistoriumnak nótáriusa is. Amit pedig ezen 1 Daniel Péter országos nevezetességű világi ember. Az 1707-iki marosvásárhelyi és onodi országgyűlések ünnepélyeire ő viszi biborpárnán Rákóczi elölt a fejedelmi buzogányt s Nagy Péter cár követeinek audentiájakor a fejedelem trónja mellett áll a buzogánnyal. Az 1708. május 10-én Rákóczi Moldvába küldi Mikes Mihály generálishoz s azután jelen volt a trencséni véres ütközetben 1708. Vili. 3-án. Érthető, ha egyházunkban is oly nagy szerepet vitt. — 16 —