Tóth György: Unitárius egyházi törvények a papválasztásról. Jogtörténeti tanulmány (Kolozsvár, 1910)
UNITÁRIUS EGYHÁZI TÖRVÉNYEK A PAP VÁLASZTÁSRÓL.31 Iskolamesterek és segédlelkészek abban az eklésiában, a hol alkalmazva vannak, nem jelölhetők, s oda ki sem rendelhetők.1 9. §. A presbyterium a jelölést ezek szerint megtevőn, arról jegyzőkönyvet vesz fel s a választó közgyűlés elébe terjeszti, melynek elnökei szintén az esperes, vagy ennek helyettese és egyik felügyelő gondnok vagy ennek helyettese. Ezek nevezik ki a szavazatszedő, illetve szavazatjegyző bizottságot is.2 10. §. Választani csak a jelöltek közül lehet és csak is a választási jogosultsággal bíró tagoknak. Ezek az anya-, társ- és leányegyháznak mindazon önálló tagjai, kik a) kepét, vagy papbért fizetnek, b) a hol kepefizetés nincs, azok, kik az eklésiába be vannak kebelezve s esetleg annak közterheiben részt vettek és vesznek; Így c) a hasonló minőségű özvegyek és önálló háztartást vezető férjtelen nők is. Mindezek a presbyterium által előzetesen összeirandók, s a névsor a megyegondnoknál egy hétig közszemlére kiteendő, hogy a netán kimaradottak vagy jogosulatlan bejegyzettekre nézve a szükséges kiigazítások a prosbytérinm által megtétethessenek. Az igy kiigazított névsor a választási elnököknek kézbesítendő, a kik a szavazásra csak e névsorban foglaltakat bocsáthatják. Szükséges azonban ezekre nézve is, hogy kepe- s általában a benső emberi járandóságokat illetőleg hátralékosok ne legyenek, a mit a választásnál az illető megyegondnok ellenőriz. Kepe- és más belső emberi járancsak azt határozza meg, hogy a hittanhallgatók a szakvizsga letétele után papjelöltekké lesznek és papi hivatalra jogosultak. (G2. §.) A gyakorlat úgy látszik derogáló erővel hatott a 8. §-nak a lelkészjelöltekre vonatkozó rendelkezésével szemben. 1 Az ev. ref. egyházi törv. (II. t.-cz.) 21. §-a is ezzel egyezően rendelkezik. De ezen felül azt is rendeli, hogy abban az esetbon, ha a segédlelkész a megiiresedés után kijelenti, hogy pályázni kiván, az illetékes egyházi hatóságtól más egyházközségbe való áthelyezését köteles kérni. 8 E helyen kiemelni kívánom, hogy az U. E. T. 166. §-a szerint a kolozsvári, tordai, budapesti és toroczkói egyházközségek közvotlen püspöki vizsgálat alatt állván, ezeknek (16. §. ad pontja) belső emberi választó közgyűlését a püspök van hivatva vezetni. A püspök ezesetben kizárólagos elnöke a közgyűlésnek, mivel az egyházi főgondnokok, mint coordinált társelnökök hatásköre erre nem terjed ki. Az egyházköri felügyelő gondnokok pedig csak akkor lehetnek társelnökök, ha az esperes elnököl. A püspök azonban az ily választó közgyűléseken magát helyettesítheti E megbízás egyházi törvényünk szellemében az esperesnek' ős köri felügyelő gondnoknak együttes elnöklésére szállhat. A felügyelő gondnokok helyett a 6. §. értelmében egyházi tanácsos is megbízható a püspök által. Ebben az esetben ugyanazon körből való egyházi tanácsos látszik megbízhatónak, habár nem látok semmi akadályt arra nézve, hogy az egyházi tanácsosok bármelyike megbizassék.