Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)
Ferencz József: Az unitárius egyházalkotmány jogtörténeti forrásai és mai problémái
dítvány kellő időben érkezett be^ Egyházi Főtanács elé terjeszti azon véleményével, illetve indítványával, hogy a maga részéről is már rég elérkezettnek látja az időt az egyházi törvényünk korszerűsítésére, azonban a nagyfokú sietséget meggondolandónak tartja, különös figyelemmel arra, hogy az unitárius hívek egy nagy része még mindig idegen uralom alatt van és amint nem a legjobb benyomást váltotta ki az idegen uralom alatt szenvedő erdélyi unitáriusok között az akkor még IX. egyházkörnek az a törekvése, hogy magának új, külön törvényt és külön vezetőséget alkosson, éppen anynyira rosszul esketik a határon, remélhetőleg csak nagyon rövid ideig túl élő unitárius híveinknek, ha mi most nemcsak politikai, hanem szervezeti szempontból is külön válunk tőlük, mivel egész biztos, hogy a román állam és kormány nem fogja megengedni az új törvény érvényesítését a román uralom alatt lévő területen. E. K. Tanács javasolja Egyházi Főtanácsnak, hogy a kérdés tanulmányozásával és kellő időben megfelelő intézkedés megtételével az E. K. Tanácsot bízza meg. Főtanácsi Bizottság elfogadásra ajánlja. Egyházi Főtanács E. K. T. javaslatát elfogadja. A Szervezeti Törvény újraalkotása napirenden maradó kérdés, s a megfelelő intézkedés megtételére az E. K. Tanács hivatott. Egyházalkotmányi kérdések iránt érdeklődő híveinknek elsősorban azzal a kérdéssel kell foglalkozniok, hogy az egyház és az állam nem mindenben egyező álláspontját a törvényalkotó zsinattartásra vonatkozóan, hogyan hozzák összhangzásba, másfelől pedig az elkészült törvénytervezetet megerősítésre és jóváhagyásra be kell-e mutatni a. ius supremae inspectionis elve alapján az államhatalom illetékes szervének, ha legfelsőbb engedély nélkül tartott zsinaton hozattak. Az előkészület munkáit, az alapelvek leszögezését, s az előmunkálatokat úgy az egyének, mint az érdekelt testületek végezhetik. E munka beindítása azért jelentős, mert szerény ítéletünk szerint a szerteágazó és megnövekedett unitárius egyházjogi anyag incorporálása könnyebb feladata helyett, ma az egységes kodifikálás nehezebb kötelességének elvégzése előtt állunk. Azt hiszem, hogy nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy sem a román uralom alatt alkotott erdélyi 13
