Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)
Ferencz József: Az unitárius egyházalkotmány jogtörténeti forrásai és mai problémái
ható. Megjelent továbbá a Grill-féle Magyar Közigazgatási Törvények Vallásügy c. kötetében, melyet 1933-ban dr. gr. Sternberg József rendezett sajtó alá. Az 1940 augusztus 30-i bécsi döntést követően az 1941 évi januári Főtanács 11. jkvi pontja, mely a dunatiszamenti egyházkör különleges jellegét megszünteti, s a kört, mint ilyent az anyaegyházhoz visszacsatolta, e törvényt hatályon kívül helyezte. A magárahagyatottság ideje alatt a magyarországi részek uni'táriussága önálló törvényalkotási munkát készített elő, melynek történelmi előzményeit és anyaga egy részét szintén dr. Tóth György ismerteti a Keresztény Magvető 1941 évi LXXIII. évf. 4—5 száma 171—178. lapjain közreadott „Egyházjogtörténeti adalék. A törvények jóváhagyása“ című tanulmányában. E törvényalkotási munka rendjén két érdekes szempont került előtérbe, melyeket feltétlenül meg kell említenünk. A magyarországi unitáriusok törvényalkotásuk rendjén nemcsak önálló egyházszervezet kiépítését célozták, hanem az önálló egyházszervezet egyházi fejéül püspököt óhajtottak. Ezt az álláspontot az erdélyi részek unitáriüssága — s a magyarországiak közül is néhányan — ellenezte. Ennek ad kifejezést az E. K. Tanács 1939 évi november hó 8-án tartott ülésében hozott határozatnak idevonatkozó része, mely: „a tervezett külön püspökség felállítását az uniárius egységre; a hívekre és az anyaegyház helyzetére kedvezőtlen hatásának tartja“. A szembenállót! ellentétes vélemények igaza felett a történelem fog ítéletet mondani. A másik kérdés, melyet ez a törvényalkotói munka felszínre hozott, a törvények jóváhagyásának kérdése. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium már 1926-ban, s később a magyarországi unitáriusság törvényalkotói munkája rendjén 1939-ben is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az unitárius egyház, törvényeit csak a két másik protestáns egyházra érvényes külső keretek között, előzetes királyi, illetve kormányzói engedéllyel egybehívott zsinati ülésében alkothatja meg, s azok csak legfelsőbb jóváhagyás után lépnek életbe. E szemponttal kapcsolatos kérdéseket vizsgálja meg dr. Ferenczy Géza: „Egyházjogtörténeti adalék“ című, a Keresztény Magvető 1942 évi LXXIY. évf. 1. száma 17—21. oldalain közölt tanulmányában, s ezzel foglalkozik dr. Tóth György: „Az unitárius egyház 8
