Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)

Ferencz József: Az unitárius egyházalkotmány jogtörténeti forrásai és mai problémái

befolyásolhatta az a közismert álláspontja, mely szerint az egyházi életben a világi elem túlsúlyát mindenkor biztosítani óhajtotta a fejlődés korai időszakaira is visszavetítve, az egyházi elem rovására.

Radeczky Bálint püspök által egybeállított egyházi rendtartást az idő követelményeinek megfelelően módosították. E módosításokat Ahnási Gergely Mihály püspökünk foglalta egybe 1694-ben kiadott DiscipUna Ecclesiastica-b&n. E munka ugyanezen évben nyomtatásban is megjelent, dr. Tóth idézett munkájában ismét közli ennek eredeti latin szövegét s Gálfi Lőrinc teol. tanár fordításában magyarul is.

Szentábrahámi Mihály Summa universae theologize christianize secundum unitarios c. korszakalkotó, 1787-ben nyomtatásban is közreadott s később magyarul is megjelent munkájában az egyház kormányzatára vonatkozóan is közöl adatokat.

Egyházalkotmányunk forrásanyagának még kellőképpen fel nem derített, illetve részletei minden vonatkozásában nem tisztán álló fejezete az 1718. évi úgynevezett marosvásárhelyi Consistorium felállítása, mely a világi elem erőteljesebb bekapcsolódását jelenti egyházi alkotmányos életünkbe. Ezt követi a kettős elnökség kialakulása, s a zsinati és egyházi főtanácsnak átalakulása, melyben most már a világi elem is jelentősebb szerephez jut. Az 1694. évi szervezeti összefoglalás után a szükséges változtatásokat az egyes Zsinatok, illetve Főtanácsok határozatai foglalják magukban, azonban e korszaknak nem akad olyan rendszerező szelleme, aki a megváltozott és megújhodásra' váró egyházalkotmányt rendszeres egészbe dolgozta volna egybe.

A XIX. század derekán felsőbb utasításra egyházunk ismét összeállíttatja egyházalkotmányunkat, s azt 1851-ben felterjeszti. E munkát egy bizottság élén bölöni Mikó Lőrinc végezte. Szövege dr. Tóth idézett munkában olvasható.

Ugyancsak Miké Lőrinc állítja egybe 1858—62. években az egyes főtanácsi üléseken alkotott törvényeket: canones, s ezek alapján írja meg „Az Erdélyi Unitárius Vallásközönség igazgatási rendszere“ c. munkáját, mely a teológiai akadémián tankönyvül szolgált hosszú évtizedeken keresztül.

Az egyházi Főtanács az 1873. évben „Az Egyházközségek Szervezeti Szabályzatát“ egybeállította, s az egyházi köz-5