Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
I. Könyv
37 Hetedik rész. Az elválásról. A házasság felbontására nézve — az okon kívül — nincs meg a Jézus Krisztustól kijelentett megegyezés (Math. V. 19.) A felbontás ugyanis, más néven, a házassági köteléknek a végleges feloldása. Úgy, hogy a második házasságra lépés szabad legyen és az, vagy csak az egyik, vagy mind a két félnek hatalmában álljon. Az elválasztást is, a mit az ágytól és együttéléstől való időközi elkülönítésnek neveznek, szintén csak a legsúlyosabb okokból és a legnagyobb óvatossággal lehet megengedni. Az okokat pedig úgy kell szembeállítani, ahogy azt egyik, avagy mind a két házasfél megérdemli, hogy annak társaságától a többi hívek is tartózkodjanak. Nyolcadik rész. A hangszeres zenéró'l és táncokról. Ha lehetségesnek látszik, hogy a hangszeres zene, — mely úgy is többnyire inkább visszaélés mint szokás — a menyegzők és egyéb vendégeskedések alkalmából kiküszöböltessék, annak megtételére az embereket szelíden tanácsolni kell. Annál is inkább, mert hallomásunk szerint, a kezdeményezés e dologban már meg is történt. De ha ez az embereknél ki nem vihető : akkor legalább a táncokat kell kiküszöbölni; mire több gond fordítandó. Azonban a dorbézolás és részegeskedés száműzésével a vendégeskedés berendezhető oly módon, hogy a táncok önmaguktól is eltűnjenek. Minden erővel tehát oda kell hatni, hogy a dorbézolás és részegeskedés megszűnjön. Kilencedik rész. A korcsmáról a papi házban. Általában rá kell beszélni a papokat, hogy házukba, a mely a kegyességnek mintegy szentélye és minden erénynek példaadója kell hogy legyen, a tivornyákat, táncokat és a részeges, vagy dologkerülő embereknél megszokott beszédeket be ne engedjék. A hasznot is inkább másoknak engedjék ; mert nem illő, hogy az egyházak lelkipásztorai ily módon keressék a hasznot. Tizedik rész. A házasságkötés formájáról és helyéről. Ha az a házassági forma, mely a mint halljuk, némely egyházban még szokásban van, a többiek botránkozása nélkül vala-
