Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
57 Már pedig az egyház, mint organikus egész nem tűrheti, hogy egyes szervek vagy hatósági jogkörrel biró egyének magatartásuk által az egyházi élet egészséges működését zavarják. Ezokból a szervezettség egészséges fenntartására a fegyelmi hatóságok vannak hivatva remediumként szolgálni. Az erélyes, gyors és állandóan éber egyházi közigazgatás mindenesetre hatékonyan tud preventív intézkedésekkel egyes bajokat megelőzni, de a szabadakaraton nyugvó egyéni felelősséget utólagosan a fegyelmi bíróságok vannak hivatva vizsgálat tárgyává tenni. A felelősség folyamánya a különböző szakokban a korszellem hatása alatt különböző volt. Nem kívánunk a keresztény egyház megalakulása idejéig visszamenni s a hívekkel és papokkal szemben gyakorolt fegyelmi fenyítékről részletesen beszámolni, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy fegyelmi büntetések nélkül egyetlen szervezet sem állott és nem állhat fenn. A legeszményibb célok szolgálatára létesült egyház ép úgy meg kell, hogy torolja a szabályai ellen elkövetett mulasztást vagy cselekményt, mint bármely szövetség a fogadott szó megszegését. Ezek arra mutatnak, hogy a fegyelmi eljárások az egyéni karakter neve'ésére szolgáló módozatok voltak és maradtak megfelelő változatokban. Az egyház főcélja az erkölcsös társadalom céljait megvalósító állam céljával nem ellenkezvén, kétségtelen, hogy egyházunk ma csupán azokat a szempontokat fogadja el fegyelmi törvényének megalkotásánál, amelyek a mai kor szellemével összhangban állanak. Az általános emberi kívánalmakon felül azt a célt ke 1, hogy szolgálják, hogy a mai keresztény erkölcsi világfelfogás szolgálatában álló egyházunk igazgatásában ténykedő egyének erkölcsi felfogásunkkal össze ném férő és fennálló szabályainkba és szokásainkba ütköző magatartást megtorlás nélkül ne tanúsíthassanak. A megtorlásnak azonban hitvallásunk tanúsítása értelmében az egyéni érzés nemesbítését és a jóra irányult akarat megizmosodását kell szolgálnia. . Ezen elvnek megfelelő fegyelmi szabályzat megalkotása és a szabályzatnak ama szellemben való kezelése egyházunk fölvilágosodást hirdető tanaiban leli megingathatatlan alapját. A szabad vizsgálódás egyházalapitónk vérlanusága által nyert törvénynél erősebb biztosítást. Egyházunk a szabad vizsgálódás zászlaja alatt jutott el máig és eme zászló hordozóját .egyházunkban mindig a tisztelet övezte, de óvakodtunk és jövőben is óvakodni fogunk zászlónkat azoknak a kezébe adni, akikben hiányoznak azok az egyéni tulajdonságok, amelyek egyházunkat csak megrázkódtatni, gyöngíteni tudják, azonban előbbre vinni, céljához közelebb juttatni nem elég erősek. Ezek után áttérünk a törvény egyes fejezeteinek megvilágítására.
