Tóth György - Költő Gábor: Unitárius egyházi törvény a fegyelmi felelősségről (Kolozsvár, 1929)

3. A bírói illetékesség.

27. §. A fegyelmi felelősség alá eső illetékes bíróságának az a fegyelmi bíróság tekintendő, amelynek területén a fegyelmi felelőséggel tartozó a cselekmény elkövetésekor hivatalt viselt, •vagy rendes lakhellyel birt.

A bíróság illetékességét nem változtatja meg, ha a felelősséggel tartozó időközben más egyházközségbe, vagy más egyházkörbe költözött, vagy helyeztetett át.

Illetékes bíróságától senki el nem vonható.

28. §. Illetékességi összeütközés esetében a felettes másodfokban eljáró fegyelmi bíróság határoz.

29. §. A birókiildés (delegálás) jogát:

az egyházközségi és az egyházköri fegyelmi bíróságokra nézve az E. K. Tanács gyakorolja.

30. §. Birókiildés esete felmerülhet: ,

1. Ha az egyházközségi fegyelmi bíróság, vagy az egyházköri fegyelmi bíróság annyi tagja ellen merül fel érdekeltség, hogy érvényes határozat hozatalára megkivántató bíróság nem állítható össze;

2. ha az illetékes fegyelmi bíróság különös okokból pártatlan bírói tisztét nem gyakorolhatná.

31. §. A panaszlott kérheti más bíróság kiküldését a fegyelmi bíróság megalakulása után, de legkésőbb az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt a tények pontos előadásával.

32. §. A fegyelmi ügy intézéséből mint bíró (elnök) ki van zárva:

' a) aki a cselekményt feljelentette és aki közvetve, vagy közvetlenül anyagi kárt szenvedett, vagy hasznot remél, avagy egyébként is érdekelve van;

b) akinek fel-, vagy lemenő ágbeli rokonai, felesége, jegyese, első, vagy másodfokú oldalrokonai, vágj- elsőfokú sógorai; továbbá: fogadott gyermekei, vagy fogadott, esetleg nevelőszülei, gondnoka vagy gondnokoltjai, illetve gyámoltja a fegyelmi esetből anyagilag,. vagjr erkölcsi szempontból érdekelve vannak;

c) aki a panaszlottnak fel-, vagjr lemenő ágbeli rokona, sógora, oldalágon másod-unokatestvérig bezárólag rokona, a panaszlott nejének fivére, vagy nővérének férje;

d) aki az iigj^ alsóbb bírósági eldöntésében részt vett;

e) aki vizsgáló biztos, tanú, vagy szakértő volt;

f) aki az ügyben magát a tárgyi okok megjelölésével elfogultnak érzi, vagy érezheti.

A kizárási okokat az a biró, akire nézve fennforognak, az elnöknek azonnal bejelenteni tartozik, mihelyt arról tudomást szerzett.

A kizárási okok fenn-, vagy fenn nem forgása kérdésében az elnök dönt.

7