Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)
A) Egyházi szervezeti törvény - II. Rész. Egyházköri hatóságok és tisztviselők
64 tölegf is az egyházkörök megadták véleményes javaslatukat. Az e tekintetben dr. Boros György egyházi tanácsos afia által beterjesztett indítványra vonatkozólag 5 egyházkor, u. m. kolozsdobokai, aranyostordai, udvarhelyi, háromszéki, dunatiszamenti oda nyilatkozott, hogy egyházköri tanács nem szükséges; a felsőfejéri kör elfogadja ugyan, de kifejezi, hogy megvalósítás esetén azok költségéről, fuvar- és napidijáról is gondoskodni kell; a marosi, küküllői, keresztúri kör az egyházköri tanács felállítását szükségesnek tartja, úgy azonban, hogy közigazgatási szerv legyen s hatásköre törvényileg szabályoztassék. Az E. K. Tanács tekintettel arra, hogy az egyházkörök többsége az egyházköri tanács felállítását szükségfelettinek tartja, tekintettel továbbá arra, hogy az egyházköri tanács inkább konsultativ, mint administrativ szerepre lenne hivatott, az E. Főtanácsnak javaslatba hozza ezen kérdésnek is napirendről levételét, annál is inkább, mert az egyházi törvény 174. §-ának és a helyi körülményeknek tekintetbe vételével mindenik egyházkor a maga hatáskörében is megoldhatja. Határozat: Az Egyházi Főtanács az E. K. Tanács javaslatát — melyet elfogadásra ajánl a főtanácsi bizottság is — azzal fogadja el, hogy főleg az egyházkörök uj beosztásának terve ez idő szerint levétetik napirendről. A főtanács nem ismerte volt föl e kérdés fontosságát teljes egészében, mert különben az egyházkörök uj beosztásának időszerűtlenségét nem alkalmazhatta volna a létező egyházkörök jobb adminisztrálását célzó indítványra : az adminisztratív kérdések alapos elintézése céljából szervezni kívánt: egyházköri tanácsra. (E. Szervezeti Törvény 174. §.) Ezt azonban arra lehet reávezetni, hogy az ügy előadása alkalmából nem volt kellően kidomboritva a javaslat célja. Ez akkor derült ki, amikor a közigazgatási panaszos ügyek esperesi (egyes bírói) elintézése helyeit az egyházköri közigazgatási bíróság felállításának kérdését fölvetettem (Sz. Törvény 175. §.) Ezzel szemben ugyanis azt hozták fel, hogy az „Egyházköri Tanács“ kérdésében a főtanács már állástfoglalt (L. az 1909. évi 36. pont alatt fennebb) és azt elvetette. Ráutalok a K. M. 1916. évi folyamára, ahol én az esperesi közigazgatási bírói eljárást — a fegyelmi bírói eljárással összekapcsolva -- tárgyaltam.3 3 Az E. K. Tanácsnak 1844. évi 3. sz. határozatán alapulva az egyházi törvények 174. §. c) pontja kimondja, hogy a köri közgyűlés tárgysorozatába tartozó különösebb tárgyak 3 tagú bizottságnak véleményezés végett kiadandók. A belső emberek válasziásáró! szóló törvény 32. §-a szerint a javadalomfelosztásra s más hasonló természeti ügyekre nézve az esperes az egyházköri felügyelő-gondnokkal együttesen intézkedik (1909. évi 94. sz. főtanácsi határozat). A fegyelmi törvény tervezetének szellemei megköveteli, hogy a közigazgatási fontosabb esetek is ne az adminisztrációt végző esperes által egyedül, hanem az esperessel együtt azes peresi tanácsban intéztessenek el. Ezáltal az E. K. T. ügyintézése is jobban elő lenne készitve, sőt az l. fokú testületi intézkedés folytán csökkenne is.
