Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)
A) Egyházi szervezeti törvény - II. Rész. Egyházköri hatóságok és tisztviselők
56 151. §. Nemcsak a szabályszerű egyházi kérdések rendjén, de különben is minden lehető módon megfigyelvén az egyházközség külső- és belsőállapotát, valláserkölcsi és anyagi helyzetét, a tanítás és nevelés állapotát, azoknak fejlesztésére és emelésére, a hiányok pótlására a vizsgálószék minden intézkedést megtesz. Különös gondot fordít arra, hogy az egyházi tisztviselők az istentiszteletek, jegyző- anya és családkönyvek vezetése, levéltár kezelése körüli s általában mindennemű szolgálataikat híven és pontosan teljesítsék, javadalmazásukban hiányt ne szenvedjenek, híveikkel és egymás közt egyetértésben, békességben éljenek, köte (ességeikben pontosan eljárjanak, az egyházi épületek jókarban, a temetők kegyeletben tartassanak s mindezekálta! az egyházközség jóléte, gyarapodása biztosítva legyen. 152. §. A vizsgálószék egyik legfontosabb teendője lévén az egyházközség évi számadásainak megvizsgálása, e tekintelben a vizsgálatot a legnagyobb részletességig kiterjeszti. Számbaveszi, hogy az egyházközségi vagyon kellően van-e jövedelmeztetve; tőkepénzei szabályszerűen vannak-e elhelyezve, biztosítva ?, a pénzkezelésre -e törvényben adott utasítás megvan-e mindenekben tartva? a költségelőirányzaton túllépés nem történt e? Állami adók, egyházi rovatalok, vagy illetékek ki vannak-e fizetve ?, a leltárak pontosan kiegészítve ? Szóval minden irányban legszigorúbb eljárással oda kell hatni, hogy az egyházközségek vagyona ne csak ne csökkenjen, hanem folyton gyarapodjék.1 Az 1911. évi főtanácsi bizottság általános jelentésének ő. pontja szerint: Egyházközségeink évenkinti zárszámadás és költségvetésének mai vizsgálati és ellenőrzési módja nem állja ki a jogosult kritikát. Célszerűtlen és fogyatékos. Az esperesi vizsgálószék összes teendőit kimerítik, a nélkül, hogy az egyes számszerű tételek alapos, oknyomozó vizsgálat tárgyaivá is tehetők lennének. Az esperesi teendők fokozatos növekedése, valamint az egyházközségi számtételek fejlődése annyi időt igényelnek, hogy a rövid időre terjedő vizsgálószék tartása erre nem elegendő. Ennek folytán az esperesi teendők azon főirányelve, hogy az egyházi élet bensősége, az egyházközség fejlődése és annak munkálása legfontosabb hivatásuk, rövidséget szenved. 1 A canonicus kérdések az 1903. évi 71. főtan, jegyzőkönyvének f>5. pontja alatt lettek szabályozva. A kérdés körül ismételten történtek felszólalások. Az E. K. Tanács 1918-ban egy bizottságot küldött ki a vizsgálószék eljárásának újabb szabályozása iránt teendő javaslattétel végett
