Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)
A) Egyházi szervezeti törvény - II. Rész. Egyházköri hatóságok és tisztviselők
54 lések és esperesi vizsgálatok rendszernélküliségére vezethető vissza. Egyházköri közigazgatásunk az utóbbi időben abba a hibába esett, hogy többet foglalkozott a központi igazgatással, mint az egyház községek igazgatásával. Az egyházkörök és esperesek — az ügyek intézése közben szerzett tapasztalatom szerint — az egyházközségek törvényes administratiója felé hajló irányzat helyett a túlhajtott méltányosságon alapuló közigazgatást inauguralták. Az egyházközi égek belső életének valósága helyett formális jelenségeket rögzítenek meg. Régebbi törvényeink ismertetésinek mellőzésével megemlítjük, hogy épen idevonatkozólag a felsőfehéri kör közgyűlése azt indítványozta, hogy az esperesi évenkénti vizsgálat töröltessék el s ahelyett * minden körben állittassék egy számvevőszék. Az 1881-ben tartott E. Főtanács mellőzte abból az okból, mivel a tapasztalatból hasznosnak találja, hogy a közvetlen egyházi hatóság minden évben egyszer mindenik eklézsiában megjelenjék, az eklézsia minden ügyét a helyszínén számba vegye; továbbá mivel nagyon kevés eklézsiában lehet faluhelyen olyan számoló gondnokot találni, akik oly dikasterialis számadásokat tudjanak készíteni, amilyeneket az indítvány követel; végül, mivel a vallásos erkölcsi élet emelésére is hat az eklézsiákban koronként tartott egyházi ünnepély s a hivatalnokoknak ünnepélyes választása és beiktatása azok tekintélyét növeli, buzgalmukat fokozza.1 Ezeket az argumentumokat helyeseknek tartjuk, ha a vizsgálószék a reális vizsgálat megvalósítására törekszik. Ámde: „Nekünk úgy tetszik, hogy egyházköri hatóságaink eljárásában több a ceremóniáié, mint a közigazgatás. Szükség van arra is, de mi a másikkal együtt akarjuk: a jó szertartást jó ügytartással! Ezt kívánja az egyház érdekp s ezt kell egyedül irányadóul tekinteni“ — a ma is jogosan hangoztatható kritika szerint.2 A kritika szerint: egyházunk törvényei hasonlíthatatlanul jobbak, mint kormányzása az egyházkörökben. Az Egyházi főhatóság által hozott törvények helyes végrehajtása, a vázlatos törvényeknek modern közigazgatási szellemmel való telítése a köri közigazgatás, első sorban a vizsgálószék és esperes feladata. Ez a sarkpontja az egyházközségek fejlődésének és virágzásának. A mi felfogásunk már több Ízben kifejezésre jutott abban az irányban, hogy a canonicus kérdések egészen átalakitandók és a vizsgálószék egészen uj irányban átszervezendő. Hangoztattuk azt is, hogy az esperes egyházközségét a köz» L. K. M. 1881. évf. 319. 1. 2 Lásd K. M. 1885. (XX.) 2. f. 109. s következő lapjain: Unitárius egyház és jó közigazgatás. Lásd: Pár szó az unitárius egyház és közigazgatás cimü cikkhez, K. M. 1885. 3, f. 187, 1.
