Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)
A) Egyházi szervezeti törvény - I. Rész. Egyházközségek, egyházközségi hatóságok és tisztviselők
VIM. FEJEZET. Gondnok. A szokás alapján a nagyobb egyházközségekben két gondnokot választanak. Az első gondnok: a representativ gondnok, a második gondnok: az egyházi törvénynek megfelelő vagyonkezelő gondnok. Az első gondnok hatásköre a második gondnok hatáskörétől nincs szabatosan elhatárolva. Legutóbb a kolozsvári egyházi özségben tétetett az elhatárolás iránt némi kísérlet. A gyakorlat ruganyosságát nem lehet merevítő szabályokkal pótolni. Nagy gondosság kívánatos e kérdés szabályozásánál. 120. §. A gondnokot az egyházközségi közgyűlés választja (az 1878. évi főt. 21. sz.) az egyházi törvény értelmében közbecsülésben álló, értelmes, feddhetlen erkölcsű, vallásos buzgóságukról ismeretes, vagyoni biztosítékkal biró egyháztagok közül három évre. A gondnokságot köteles elfogadni, felmentésére a 9. §. rendelkezése irányadó. Hivatalát a közgyűlés, esetleg a keblitanács előtt leteendő esküvel foglalja el, a mely eskü általánosságban megszabja teendőit is. a. ) A gondnok teendői legújabban az E. K. T. által 1909. II./10-én 187 — 909. E. K. T. sz. a. alkotott szabályrendeletben vannak meghatározva, ha a pénztárnoki teendőket is ellátja. b. ) Az 1878. évi főtanácsi jkv. 21. p. alatt „Az Unitárius Egyház Főtanácsi és Zsinati gyűléseinek házszabályai“ lettek megállapítva^ Ez az utalás tehát hibás és téves. Nyilván az egyházközségek 1873. évi szervezeti szabályzatára kíván utalni s igy helyes! c. ) Az 1873. évi főt. 21. sz. határozata valójában ma nincs is érvényben. A gondnok választás módját csak annyiban határozta meg, hogy a gondnok „általános szótöbbséggel“ és nem absolut többséggel választandó. Az „egyházi törvény értelmében“ való választás tehát azt jelenti, hogy a Szervezeti Törvényt kell szem előtt tartani. A gondnok, pénztárnok, magtárkezelő és jegyző választásánál nem találunk szabatos intézkedést, hogy a nevezettek titkosan, vagy felkiáltással, jelöléssel, vagy e nélkül, (szabad tetszés szerint) választandók-e. A 23. § nak intézkedését találom itt alkalmazandónak s e szerint a nevezettek választása „jelölés nélkül“ (kinek-kinek a tetszése szerinti személyre) mindig kiküldött szavazatszedő bizottság előtt titkosan, vagy nyilvánosan (azaz élőszóval egyenként történendő bemondás szerint) megy végbe Ez utóbbi ott foghat helyet, ahol írástudatlanok is szavaznak. 37
