Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)

A) Egyházi szervezeti törvény - I. Rész. Egyházközségek, egyházközségi hatóságok és tisztviselők

42. §. Megválasztja s felesketi az egyháziakat, kiknek száma a népességhez képest 1—4 lehet. Az egyházfi állást köteles minden egyháztag elfogadni. Felfogadja a harangozót, őröket és szolgákat szerződés mellett s felügyel, hogy híven és lelkiismeretesen végezzék szolgálataikat.

43. §. Az egyházközséget az egyházi és polgári hatóságokkal szemben a keblitanácá elnökei együttesen vagy különkülön képviselik.1

44. §. Az ülésekről pontos és kimerítő jegyzőkönyv vezetendő, melyben egyházi és iskolai vagyoni ügyekben hozott határozatoknál a mellette és ellene szavazók névszerint megnevezendők. A jegyzőkönyv hitelesítése az elnökök, jegyző és három tanácsos aláírásával, vagy ugyanezen ülésen, vagy a következő elején történik.

45. §. A tanács határozatai ellen 15 napon belül folyamodni lehet. A folyamodás első fokon az egyházközség közgyűléséhez, második fokon az espereshez történik.

46. §. A tanács minden intézkedéséről, határozatáról és általában egész eljárásáról jelentést terjeszt a közgyűlés elé.

1 A 24. §. szerint • ,,a kebli tanács elnöke a lelkész és gondnok“, azonban bármelyik akadályoztatása esetéten a másik elnök egyedül is összehívhatja a kebli tanácsot s elnöklete alatt is érvényes határozat Kozható.

Ebből láthatólag nem csupán az „együttes képviselet“ érvényes, hanem az elnökök bármelyike érvényesen eljárhat az egyházközséget érdeklő ügyekben. A birósági végzések is bármelyik elnök kezéhez joghatályosan kézbesíthetők.

Találunk az E. T. XXIV. fejezetében a képviseletre vonatkozóan még egy rendelkezést.

Az E. T. 199. §. ekként rendelkezik:

„A köri közgyűlés által lehetőleg a httrokon ügyvédek közül választott jogtanácsos az egyházköri elnökség meghatalmazása folytán az egyházkört és az egyes egyhazközsegeket jogi tanáccsal ellátja, a bíróságok és a polgári közigazgatási hatóságok előtt képviseli“.

Az egyházköri jogtanácsos az egyházközségeket, mint törvényes képviselő, nem képviselheti.

E rendelkezés csupán azt célozza, hogy amennyiben az egyházközségeknek oly jogügye vitetett bíróság, vagy közigazgatási hatóság ele, amelynek ellátására ügyvéd van hivatva: ebben az esetben az egyházközség törvényes képviselői az egyházköri jogtanácsost hatalmazhatják föl az ügy vitelére.

Az egyházközség törvényes képviselői nem korlátoztatnak föltétlenül a jogi szakértő: az ügyvéd megválasztásában. Csak intézkedés történt a fenti szabály által aziránt, hogy a lehetőségig állandó jellegű dologértő jogász álljon az egyházkör és egyházközség rendelkezésére.