Tóth György: Az Unitárius Egyház zsinattartási joga (Budapest, 1941)
15 ügyét rendező szabályok a fejedelmileg megerősített törvényekben is első helyre állíttattak. Ezzel szemben különös súlya volt az erdélyi egyházak autonómiáj ának.1 Az unitárius egyház erdélyi autonómiájából folyó szabad zsinattartás kérdése gyakorlatilag akkor fog felvetődni, amidőn a most visszatért erdélyi részekben az unitárius egyház jelenlegi alkotmánytörvénye és az egyház más irányú törvényei helyett újabb törvényeket kíván alkotni. Én azt az álláspontot látom a kormány intézkedéseiben érvényesülőnek, hogy az egyházak autonómiáját irányító országos törvény minden egyházra a tökéletes egyenlőség elve alapján érvényesüljön : különösen a törvényt alkotó zsinat tartása és a meghozott törvény királyi — kormányzói — megerősítése tekintetében. A magyar egyházak a magyar állameszmével azonos küzdelmet folytatnak híveik — s egyben az ország érdekében. Akárhogy nézem is a mai kor szellemi küzdelmeit, az én meglátásom szerint ma az egyházak autonómiája elveszítette a múlt évszázadok történelmi fejlődéséhez szabott nagy súlyát. Ma eszmei síkon a reformáció által erősbített nemzetiségi eszme kisebbségi autonómia alakjában foglalja el az egyházi autonómia helyét. A küzdelem ma erre a területre tolódott át s ezért a magyar unitárius egyház erdélyi autonómiája ebből a nézőpontból is vizsgálandó. A magyar unitárius egyház autonómiája a magyar állameszme szempontjából sohase jelentheti az állami erő gyöngitését, ellenben minden más állameszme szempontjából a magyarság erősítését szolgálja. Akármily szűk keretre szorított egyházi autonómia sem változtat azon a felvilágosodott szellemen, mély valláserkölcsi érzésen és tisztult Isten-hiten, amelyet az unitárius egyház képvisel 1 Ezt a kérdést bővebben részletezni e helyen nem kívánom, de külön felhívom dr. Endes Miklós : «Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története» című idevágó értékes munkájára a figyelmet. (Bpest, 1935. Szerző kiadása.) Ebben külön tárgyalja : Erdély egyházi autonómiája 1000—- 1571-ig; 1571—1563; 1563—1691; 1691—1848; 1848—1867 és 1867— 1918-ig.
