Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

I. Az ezernyolcszázas évek

kifolyólag még őrizetben van nálunk egy sereg ősi, helyesen szólva ósdi dolog, amelyek makacsul útját állják az intensiv és extensiv ha­ladásnak. Mi még nem jutottunk öntudatára annak, hogy a rigolíro­­zás kifizeti magát, hogy ami jó, az nem drága. Szerencse, hogy ezek a kifejezések már közmondásként nyelvünkön járnak. Talán eljutunk tovább is. Nem szabad reményt veszítenünk hát afelett sem, hogy a papság előkészítésére is, éppen mint a termőföldére, idővel több, ko­molyabb és hatékonyabb gondot fogunk fordítani.” Kolozsvár 19. századi diákmozgalmai valóságos melegágyai vol­tak az unitárius ifjúsági élet kicsírázásának: a középiskolai, főiskolai és később egyetemi diákélet számos kimagasló képviselője unitárius vallásé volt. Részvételüket a kor egyházi, kulturális, társadalmi és po­litikai életében Dr. Gaal György elemzésében2 nagyra értékeli. Eszerint már a reformkori unitárius diákság jelentős szerepet ját­szott Kolozsvár közéletében. Az öntudatosodó, haladó eszmék szol­gálatába álló diákok ébredését mutatták az 1816-tól folyamatosan megfogalmazott kérvények: egyes tantárgyakat ne latinul, hanem ma­gyarul tanítsanak. A kérések elégtelen teljesítése 1834 februárjában diákforradalmat váltott ki, hiszen még az 1840-es években is büntet­ték, ha valaki magyarul tanított.3 A tiltakozó megmozdulások forrá­saként értékelhetők azok a törekvések, amelyeket a diákok önerejük­ből kíséreltek meg kivitelezni helyes irányú önképzésük érdekében. 1829-30-ban, első próbálkozásként az Unitárius Kollégium idősebb diákjai Gálfi Sándor vezetésével műveltségük fejlesztése, valamint a tantervből kimaradt anyanyelv ápolása céljával Baráti Kört alapítottak; egy év múlva Szentiváni Mihály és Kriza János is csatlakozott hozzájuk. A kör működésének kezdeti szakaszában a te­ológiai hallgatók közül is sokan vezérszerepet vállaltak4. Magyar fo­lyóiratokat olvastak, elemezték egymás alkotásait. Ugyanazon év ok­tóberében írásaikból Barátság Lánca címmel verseket, színdarabo­kat, beszédeket tartalmazó 72 oldalas kéziratos gyűjteményt állítot­tak össze. A következő években további kötetek születtek, évente változó címmel: Kulcs, Emlény, Rózsabokor, Viola-emlékfüzér. A me­részebbek kritikai jellegű írásai külön kiadású, szintén kéziratos Bí­rálattárban jelentek meg. 2 Dr. Gaal György: Diáklapok másfélszáz éve. Korunk Évkönyv, Kolozsvár, 1974. 3 Dr. Gaal György: A kolozsvári Unitárius Kollégium kéziratos lapjai. Keresztény Mag­vető, 1982/3, 145. 4 Hajós János: A kolozsvári unitár. collégiumbeli olvasó társaság irodalmi mozgalmai. In: KerMagv XXVI11. 6

Next

/
Thumbnails
Contents