Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

I. Az ezernyolcszázas évek

A Dávid Ferenc Egylet megalakulása elválaszthatatlan attól a korhangulattól, amely a 19. század közepén több szempontból is szinte teljesen újjászülte az akkor még magyarországi Unitárius Egyházat. A korszak kiemelkedő vallási és szellemi vezetői Kriza János és Jakab Elek, aztán Nagy Lajos, Kőváry László, Ferencz József, Símén Domokos, Benczédi Gergely voltak. Olyan események fémjelezték ekkortájt az egyházközösség életét, amelyek ugyanakkor az egyetemes magyar kultúrtörténetnek is felbecsülhetetlen értékű fejezeteit alkotják: az első magyar nyelvű teológiai folyóirat, a Keresztény Magvető megalapítása 1861-ben, aztán Jakab Elek korszakalkotó munkái egyházi (Dávid Ferenc emléke) és nemzeti (Kolozsvár története) vonatkozásban, vagy az 1868-as tordai és 1879-es székelykeresztúri emlékzsinatok, az angol és amerikai unitárius testvérkapcsolatok kiépítése.

Mindezek ugyanabba az irányba mutattak: az Unitárius Egyház újra rátalált egyéni hangjára, s szabadon, önerejéből, saját elképzelései szerint építhette önmagát. Ennek az építésnek egyik legjellegzetesebb alapvonása az egyházalapító Dávid Ferenc szellemiségéhez és személyes értékeihez való nyilvános visszatérés volt. E visszatérés megnyilvánulásai többek között az 1874-ben létrehozott Dávid Ferenc Alapítvány, vagy az 1876-ban a székelyudvarhelyi lelkészkor által megalapított Dávid Ferenc Könyvtár voltak. És mindenekelőtt: a legelső magyar unitárius egyháztársadalmi szervezet, a Dávid Ferenc Egylet létrejötte 1885-ben.

Az alakuló ülést Kolozsváron tartották augusztus 29-én, első elnökének Brassai Sámuelt választották. Már ekkor elfogadták az 1933-ig fennálló első alapszabályzatot, amely ifjúsági vonatkozásban csak ifjúsági könyvtárak létrehozásáról és vasárnapi iskolák beindításáról beszélt.46 Az Egylet lapjának első két száma Értesítő címen jelent meg, a harmadik szám 1887. december 31-én már az Unitárius Közlöny nevet viseli.

Szervezeti felépítésében az Egylet körökre bomlott: volt miszszió-bizottsága, pénzügyi bizottsága, rendező bizottsága, irodalmi bizottsága és 5 egyházköri szervezete, összesen tehát 9. Az ifjúsági kör a tizedikként alakult meg 1900-ban. Megalakulásának időpontját Benczédi érdekes módon az év áprilisára teszi, a korabeli jegy-46 Még az 1933-as új változat is csak annyiban foglalkozott az ifjúsági kérdéssel, hogy a fiatalságnak gondos valláserkölcsi nevelésben keli részesülnie - de ennek sem tartalmával, sem formájával nem törődött.

30