Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
I. Az ezernyolcszázas évek
A vallásos szakosztály mellett a székelykeresztúri főgimnázium önképzőköri működése az erőltetetten létrehozott román nyelvi szakosztály botladozásaiban fulladt ki. Ennek célja román irodalmi előadásokkal buzdítani a tanulókat a román nyelv minél alaposabb elsajátítására és a román irodalom értékes műveinek olvasására.42 Az 1927-28-as tanévben az ifjúsági önképzőkör alapszabályát a brassói tankerületi felügyelő a minisztérium módosításával 11113/1927. számon jóváhagyta. Eszerint az önképzőkörnek már három tagozata volt: román, magyar, vallásos. Az alapszabályzat tartalma sajnos ismeretlen. A következő évben az iskolai bentlakás felügyelője Balázs Ferenc lett, aki az 1928 nyarán az intézetben általa szervezett „Dávid Ferenc általános ifjúsági konferencia” sikerén felbátorodva, annak folytatásaként a Székelykeresztúr köri unitárius ifjúságot 1929. február 14-19. között téli ifjúsági konferenciára hívta egybe. A főgimnázium igazgatósága készségesen bocsátotta rendelkezésre termeit a Keresztúr vidéki unitárius ifjúság 1929. november 30-án tartott konferenciája alkalmából is. 1930-ban az önképzőkör ifjúsági egylete kiránduló látogatásai májusban Székelyderzset és Muzsnát, júniusban Korondot érintették. 1931 májusában kissé nagyobb kanyarral Nyárádszentmártonban, Csíkfalván és Búzaházán tartottak istentiszteletet és templomi ünnepélyt. A következő tanév elején Lőrinczi István ugyan nyugdíjba vonult, de óraadó hitoktatóként tovább vezette az önképzőkört a következő 5 tanévben is. Az 1934-35-ös tanévtől a főgimnázium értesítőjében a helységnevek csak román nyelven jelenhettek meg, így lett Székelykeresztúrból I. G. Dúca. Ezekben az években az ifjúsági egyletről szóló tudósítások is megcsappantak, tevékenységére csak néhány utalásból következtethetünk. Eszerint 1934 telén az önképzőkör tagjai a zeneteremben tartott ifjúsági istentiszteletekre jártak, az évente megtartott nemzetközi unitárius ifjúsági vasárnapon beszédet hallgattak. 1936-tól az önképzőkör vallásos szakosztálya már csak egyháztörténeti szakosztály néven jelent meg. Rendezvényein gyakran szerepeltek nem unitárius tanulók is, ami a kör vallási elfogulatlanságát és felekezeti nyitottságát mutatja. 42 A Székelykeresztúri Unitárius Kollégium Értesítője. 1926/27. 28
