Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

I. Az ezernyolcszázas évek

mény János is szerkesztette. 1920-tól az önképzőkörök túlnó'tlék a tanintézmények kereteit, ahol létrejöttek, s az egész város mércéjében is értékes fórumokká váltak. A lapok is megpróbáltak túlszárnyalni az ifjúság igényein, komolyabb hangnemben, szélesebb érdeklődési területeket öleltek fel. 1921-ben Kriza önképzőköri tárlatot rendeztek, ahol Nagy Albert is kiállított. 1922-ben a Kriza-diákbál fergeteges sikernek örvendett.

A húszas évek elején az unitárius ifjúsági önképzés önmagában is nagy lendületet vett. A teológiai önképzőkör élére az 1921-22- es tanévtől olyan emberek kerültek, akik később megalapozói lettek az egész unitárius ifjúsági élet egyesületi tömörülésének: elnök Balázs Ferenc, alelnök Máthé Zsigmond, könyvtáros Lőrinczi László. A főtanácsi ülés30 idején nagy sikerrel szervezték meg minden idők első teológusbálját. A körben bibliográfiai bizottságot hoztak létre könyvismertetési előadások céljával. Itt került sor olyan lényeges kérdések megvitatására, mint a bontakozó erdélyi magyar irodalom, a székely-magyar nemzetkapcsolat, a magyar iskolaügy témaköre.

Az első félévben sikeres előadás-sorozatot rendeztek: 14 vidéki unitárius lelkész felkérése után 5 el is látogatott Kolozsvárra, és előadásokat tartott a modern unitarizmusról s a jelen vallásos problémáiról. A második félévben folytatták a sorozatot, ezúttal a meghívottak kolozsvári magyar írók voltak. A kapcsolatteremtés különösen fellendült: a Krizásokkal való jó közösség mellett érintkezésbe léptek a manchesteri Missionary College hallgatóival is. Sok tag elismert munkát fejtett ki különböző ifjúsági és irodalmi lapokban, többek között az Előre szerkesztésében.

A Kriza önképzőkörben azért érződött az ifjúság önképzéstől való valamelyes idegenkedése is: a háború utáni társadalom életviteli felületessége és látszat-munkakedve itt is mutatta hatását. Mikó Imre elnöksége gyökeresen új irányt szabott a kör s a Remény szellemiségének: elsőnek ő próbálta ráébreszteni társait a romániaiság tudatára, az erdélyi kultúra hagyományainak vállalására. Román fordításokat közölt, célul tűzte ki a román irodalom és történelem alaposabb megismerését is. Cikkeit a transzilvanizmus szelleme hatotta át. Ugyancsak ő állította össze az önképzőkör utolsó nyomtatott kiadványát: Almanach a kolozsvári Unitárius Főgimnázium Kriza Önkép-,0 Az Unitárius Egyház legfőbb kormányzó testületének, a Főtanácsnak az évente megtartott ülése.

21