Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
X. Ezerkilencszázharminchárom
pénzeli - de arról nem volt szó, hogy az anyagot is ők szolgáltatják. Az ottani hatalmas hagyományos keresztény tömb nyomása alatt mindig is kénytelenek voltak elrejteni sajátos unitárius eszméiket s azzal védekezni, ami közös — holott pont ezzel volt a gond. Semmi sem állott távolabb a Balázs Ferenc keleti hatásokat is hozó ideológiai eszméit oly természetesen elfogadó erdélyi ifjúsági mozgalomtól, mint ez a magatartás - éppen ezért annyira zavaró a magyarországi, a keresztény értékekkel való kiegyezésre hívás felkarolása. Sőt mi több, a magyarországi írások könnyebb begyűjtése érdekében létrehozták a Kévekötés magyarországi szerkesztőségét és kiadóhivatalát is.4 Az áprilisi Kévekötés címlapját pedig egyenesen a budapesti Brassai Sámuel Ifjúsági Egylet helyiségét ábrázoló rajz „díszíti”: mintha Erdélyben nem lett volna sok tíz olyan falusi egylet, amelyek tagjai kicsiny egyleti otthonaikat saját költségükön hozták létre. Az Egyetemes Szervezet kolozsvári székhelyéről és irodájáról nem is beszélve... A Magyarországról özönlő valláskövetelő áradat Fikker szerkesztőt is arra indította, hogy hozzászóljon a témához, s egészen találó módon tette: egy keleti mesével világított rá üzenetére. Egy folyóban élő haltársaság nem értette, miért nevezik őket vízben élőknek, mert fogalmuk sem volt arról, mi a víz. Az ügy kapcsán megkérdeztek hát egy bölcs öreg halat, aki aztán jól megválaszolt nekik: „Ti gyávák, kik titkokat kerestek,/ Az Istent meglátni szemeitek restek./ A vízben éltek, a vízben mozogtok,/ Menjetek vissza s legyetek okosok.”5 Az év elejének másik égető ifjúsági problémája az előző évi főtanácsi ülést követően a hivatalos egyházi vezetéssel való konfliktus továbburjánzása volt. Boros György ugyanis nem engedte el az ifjúsági kérdések felvetésén annyira kifinomult füle mellett a Kévekötés számonkérő mellveregetését, s a lapban nyomban meg is válaszolta azt. „A bátorság még nem bölcsesség. A Kévekötés még nem magvetés. Az elégedetlenség még nem építő munka.” Az olyan véleményekre adni pedig, amelyekre az ember nem emlékszik pontosan, rosszabb, mint nevetséges. Főpásztorsága az Egyetemes Szervezet munkáját az első pillanattól kezdve a legmesszemenőbben értékelte és támogatta. Elégedetlensége a főiskolai ifjúság tanulmányi középszerűségére s különösen a teológiai hallgatók készülésének ko4 Budapest IX, Rákos u. 3. 5 Az utolsó szó nem a legjobb fordítói megoldás: a „boldogok” talán jobban talál nyelvileg is, eszmeileg is. 194
