Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

I. Az ezernyolcszázas évek

körré alakuljon. Boros György védnök reménye szerint az önképzőkör vágyának a jövőben mindenképpen teljesednie kell.23

A teológiai önképzőkör tisztségviselői szerepének megnövekedését mutatja az a tény, hogy amíg a közösség munkáját azelőtt a védnök foglalta össze évi jelentésben, az 1898-99-es tanévtől az iskolai értesítők már az egyleti elnök értékelését tartalmazzák. Ezt a jelentést az elnök az évzáró iskolai ünnepélyen is ismertette. Ugyanakkor beindult a negyedik alap, a kirándulási, 151 korona tőkével, később a segély-alap is a szegény tanulók támogatására.

1901-ben az Unitárius Kollégium a Pákey Lajos tervezte impozáns új épületbe költözött. Balogh József önképzőköri titkár ez évben javasolta: kérjék az Egyházi Képviselő Tanácstól, hogy az önképzőkör vehesse fel a Kriza János nevet. A tanács a kérést jóváhagyta, s ettől kezdve a megnevezés átalakult Kriza önképzőkörré. A Remény továbbra is önképzőköri fórum maradt, a diákok az iskolai élettel kapcsolatos cikkeket írtak, humoros írások, versek, elbeszélések és rajzok kerültek be, fényképeket és képeslapokat is mellékeltek. A kört 1922-ig Pálfi Márton irányította. A Reményben különváltak a természettudományi, matematikai, zenei és néprajzi rovatok, az önképzőkör is szakosztályokban működött.

A 20. század első két évtizedének önképzőköri tagjai és Remény-szerzői közül a romániai magyar irodalmi-művelődési és unitárius egyházi élet neves személyiségei kerültek ki. Orbók Lóránd drámaíró, a magyar művészi bábszínjátszás megteremtője, Varga Béla filozófus, püspök, Borbély István egyháztörténész, teológiai tanár, Gálffy Zsigmond műfordító, iskolaigazgató, Orbók Attila szerkesztő, író, Kiss Elek püspök, Ligeti Ernő, Kapp Elemér és Tóth István írók mind az önképzőkör keretében kezdték szárnyaikat bontogatni. A világháború éveiben Balázs Ferenc is bekapcsolódott a munkába, elnöksége idején 1918-ban részletes munkatervet állított össze. Főként három tevékenységi területet akart fellendíteni: a zenei kultúra terjesztését, az új kor íróinak (Ady, Babits, Kosztolányi) megismertetését, s a székely népi értékek tudatosítását népdalok, balladák gyűjtése, előadása által.

Az iskolai értesítők az 1900-01-es tanévvel kezdődően rendszeresen megjegyezték, hogy a teológiai önképzőkör tagjai a Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Körében rendszeres munkát fejtenek ki. Saj23 Értesítő, XIX. évf., 1897/98, 43.

16