Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
IX. Ezerkilencszázharminckettő
jessé: ennek érdekében kellő forrásanyagot kell a fiatalok rendelkezésére bocsátani könyvtár, lapok, folyóiratok formájában. Az önképző jellegű egyéni megnyilvánulásokat közösségi „bírálatnak” kellene követnie, jobb szóval értékelésnek. A művelődési részt helyes volna „világi” és vallásos részekre osztani. A hitbeli rész előadója a lelkész vagy erre alkalmas más személy lenne, könnyen érthető és a tagok előképzettségének megfelelő nyelven. Tartalma a főbb hitelvek elemzése, az egyháztörténelem felvázolása, lelki életet gazdagító vallásos cselekedetek gyakorlása. Az általános műveltségi rész legjobb módszere az eddigi elvont és száraz fejtegetések helyett egy szabadegyetem-szerű előadássorozat bevezetése lenne, esetleg közösen a város más felekezetű ifjúsági csoportjaival. E sorozat témakörei lehetnének pl. a szociális irányzatok, helyi szociológia, nemzettörténelem, nyelvi kultúra, nemzeti jövőkép, falufejlesztés, de a mindennapok gyakorlati kérdései is: szövetkezés, egészségügy, öltözködés, étkezés, társalgás stb. A szórakozás általában alkalomszerűen áll össze. Fontos a megfelelő térrel bíró helyiség erre a célra - bár a szórakozás sikere elsősorban nem annyira az eszközökön múlik, mint a vezetők rátermettségén. A kezdeú nehézségek leküzdése után az egyletnek tagsága utánpótlásáról kell gondoskodni. Városon a kör csak a tanulás befejezése utáni időszakban élő fiatalokat éri el: amíg iskolába járnak vagy inaskodnak, nincs lehetőségük arra, hogy bekapcsolódjanak. Csak a kötött évek lejárta után léphet be a sorba, ezért az utánpótlás érdekében éppen ezt a korosztályt kell megcélozni. Az értekezést városi ifjakhoz intézett, reklámszerű felhívás zárja, formailag külön keretbe foglalva: „Keressétek az élet igazi lényegét, lankadatlan munkával és igényeitek apasztásával igyekezzetek boldogulni!” Az év végének másik értékes írását Lőrinczy Dénes jegyzi Életigazodás címmel, a két utolsó lapszámban. Vallástörténeti megalapozottságban mutatja be az isteneszme és a teológiai gondolkodás fejlődését, részletesen kifejtve a dualista világszemlélet jellemző vonásait. A Kévekötés az évi utolsó, decemberi száma (V/3) új fejléccel jelent meg, Gajdos László munkája egy térbe belevesző falusi, ill. városi utcasort állít egymással szembe, középen pedig, mint ami öszszekapcsolja a kettőt, kévébe kötött búzakalászok alatt füzetek és könyvek fekszenek. A szám kimondottan karácsonyi jellegű: vezér168
