Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

VIII. Ezerkilencszázharmincegy

technikus, 1 kereskedő, 3 szabó, 1 tanítónő, 1 fényképész. Életkor szerint egy 16 éves, négy 17, négy 18, hét 19, három 20, négy 21, három 22, két 23, egy 24, egy 25, öt 26, két 27, négy 28, egy 29, két 30, egy 34 és egy 39 éves volt. Közülük 22-en jelen voltak valamelyik előző konferencián is. Templomba 41 szokott járni, Bibliát gyakran olvas 35, ritkán 7, nem olvas 4. Románul nem tud 10 fiú és 2 leány. Szabad idejében a fiúk nagy része olvas, a lányok sportolnak, legszívesebben „tenniseznek”. A 49 fiatal közül 44 városi, 5 falusi lakos.

A lap hivatalos közleményeiből tudjuk meg, hogy Ferencz József lemondott alelnöki tisztségéről, s az elnökség megbízásából külügyi főtitkárként az Egyetemes Szervezet külképviseletét látta el. Üresen maradt tisztének ideiglenes betöltésére ifj. Ürmösi Károlyt kérték fel, a végleges döntést a főtanáccsal egy időben ülésező választmány hozza - az ülés másik érdekes tervezett napirendi pontja egyébként egy utazótitkári állás megszervezése volt.

Az első brassói szerkesztésű számra az Egyetemes Szervezet részéről senki sem reagált. Sőt az egyház központi lapja, az Unitárius Közlöny továbbra „sem vette tudomásul” a Kévekötés létezését, annyira, hogy a két, Brassóban szerkesztett évfolyam alatt egyszer sem említette meg azt. Ugyanígy, nem írt az ifjúsági konferenciákról sem. Ezzel a viszonyulással is rászolgált a főként fiatalok között elterjedt korabeli megnevezésére: „Unitárius Közöny”.20

Az út keresése az ifjúsági munka alapvető elvi motívuma maradt. A Kévekötés IV. évfolyamának következő, novemberben megjelent 2. számát újra ezzel kapcsolatos kérdés nyitotta meg: Hol az út? Az eltévelyedett ezúttal ifj. Ürmösi Károly volt. írása lényegében az osztályállapotokat és azok öntudati helyzetét vázolta fel: ezek szerint egyre erősebben nyilvánult meg kifele is az unitárius ifjúsági mozgalom szocialista vagy legjobb esetben is szociáldemokrata beállítottságú gondolkodásmódja. Az Egyetemes Szervezet hivatalos lapjának vezércikkében először vázolódik fel az egész kérdés eszmei háttere, s hogy így megjelenhetett, az ifjúság elég egyértelmű állásfoglalását mutatja a baloldali értékek világában.

Ürmösi szerint az emberi munka három fő típusán: a gazdálkodó termelésen, az iparon és a szellemi munkán épülnek fel a „legigazabb” emberi osztályok. Az osztálytagozódás öntudatosítása olyan erő,

20 Szabó Sámuel: A Kévekötés c. folyóirat kulisszatitkaiból. Brassó, 1989. Gépelt jegyzet.

149