Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
VII. Ezerkilencszázharminc
nyörülő Istené.” A munkát két szálon szervezték meg: az evangéliummal való foglalkozás általi belső erősödés és a külső keresztény szolgálat vonalain. Előbbi a bibliakörökben, utóbbi a diáksegélyezés, a szórványgondozás és a külmisszió területein jelentkezik. Számos ifjúsági konferenciát szerveztek, keretükben vidéki bibliakörök működtek, amelyekkel László Dezső utazótitkár tartott kapcsolatot. Végül a Dávid Ferenc ifjúsági körök hírei zárják a sort. Előrejelezték benne a székelykeresztúri kör dalosversenyét, részletesen közölték az egyes egyházközségeket felkereső vetítőgépek programját, amelyek már az előző év őszén olyan nagy sikert arattak. A lelkesedés fellendítésére február közepétől egy mozigép útnak indítását is kilátásba helyezték. Utoljára maradt az Erdélyi Fiatalok 1. száma januári megjelenésének híre. A László Dezső által szerkesztett romániai magyar főiskolás lap tíz év óta az első olyan komolyabb vállalkozás, amely a főiskolások szellemi igényeit célozza meg. Munkatársai között ott van Balázs Ferenc és Mikó Imre is.7 A Kévekötés 3., februári száma sem kivitelezésében, sem tartalmában nem tért el a megelőzőktől. A címlapján díszelgő metszetet a székelykeresztúri Unitárius Kollégiumról Nagy Lajos tanár készítette. A téli munkaprogramnak alapul szolgáló első részben Dakó Jánost ezúttal Kínába kísérhetjük. Az amerikai lecke című hosszabb írás szerzője ismeretlen, de valószínűleg az új világot megjárt ember, saját tapasztalatain alapuló meglátásait részletezi az ottani gazdasági állapotokról. Balázs Ferenc immár harmadszor állít meg A templomkapu előtt, ugyanő lehet a Képek Kínából című ismeretter jesztő bemutató szerzője is. Máthé Sándor az istenországa fogalom vallástörténeti értelmezésén vezet végig. 7 Az Erdélyi Fiatalok 1930-1940. között jelent meg. Fő munkatársai között a fentiek mel lett Dsida Jenőt is ott találjuk. A romániai új magyar nemzedék lapja akar lenni, amim azt 1934-től alcíme is jelzi. Szerkesztői összefogást hirdettek felekezeti és osztályellen tétek felett, igényelték, hogy az ifjúság maga oldhassa meg anyagi-szellemi problémái! Kísérleteik azonban a munkásifjúság elérésére eredménytelenek maradtak. Protestáns jel lege miatt a katolikus ifjúság sem pártolta fel. 1933-tól szakadás állt be a kiadásban, a/ ellenzékiek távozásával a lap megmaradt az erdélyi magyar álláspontot képviselő, az il júság és a falu kérdéseire szorítkozó fórumnak. Ettől kezdve inkább pályaválasztással, a diákegyesületek létrehozásával, oktatási és nevelési problémákkal foglalkozott. A legle' kesebb munkát a falukutatás terén végezték. Különösen a 31-32-ben megjelent „falub zetekben” vallották, hogy a magyarság jövője a falu helyzetének javításától függ, ezt-!' az értelmiség helye a falu mellett van. Bár elvi hirdetői közt Mikó Imrét és Gyallay Pa; Zsigmondot is ott találjuk, a falu sorsát végül egyedül csak Balázs Ferenc vállal' (Románaia Magyar Irodalmi Lexikon, Bukarest, Kriterion, 1991). 113 CHARTA - KÉVEKÖTŐK 8
