Szent-Iványi Sándor: Jellempróba. Történet egy ifjúsági egylet életéből (Kolozsvár, 1931)
2 Elnök: Gyerünk fiuk, kezdjük a gyűlést. (Jobbra el, többiek utána.) Nagy Pali: (Visszahúzza Kemény Zsigát) Gyere vissza te, csak nem akarsz ott benn unatkozni?... Kemény: Ne légy olyan... Jóska bizonyára most is szép dologról fog felolvasni... Nagy Pali: Ugyan, gyere, játszunk inkább egy huszonegyest. Kemény: (megijedve) Az Istenért, hiszen tudod, hogy az egyletben tilos a kártyajáték... Pali: Ej, ne légy olyan gyáva! Elnök: (jön) Fiuk, hát ti még mindig kint vagytok? Pali: (eldugja a kártyát) Hát itt jobb a levegő, tudod... Elnök: Pali, Pali, micsoda beszéd ez? Te komolyan veszed, amit mások tréfából mondanak? Jöjj csak be, meglátod, nem fogsz unatkozni. Kemény: Gyere, gyere, én is kiváncsi vagyok. (Mind bemennek, Pali húzódozik, vállát vonogatja.) II. jelenet. Fülöp bácsi: (gazdag szücsmester. Öreges, szürke, de még egyenesen jár.) Jöjjön, kománi uram, jöjjön. Csiky bácsi: (a barátja, valamivel fiatalabb.) Na, csakhogy itt vagyunk. (Körülnéznek.) Fülöp: Ez hát az ifjúsági egylet?... Csiky: Ez bizony, komám uram. Ide jár az én öcsém is, meg a Pali is, itt tanulnak annyi szépet s nemeset. Fülöp: Úgy, úgy. A mi időnkben nem volt ifjúsági egylet, mégis jó unitáriusok voltunk. Emlékszik-e még komám uram?... Mi bizony minden vasárnap ott voltunk a templomban, nem kellett erre senki se biztasson. Csiky: Az már igaz, hogy most másképpen van, éppen azért van szükség arra, hogy ifjaink ilyen helyeket látogassanak. Fülöp: Hej, micsoda szépen prédikált a mi Ferencz Józsink. Mert igy hivatta magát, hogy össze ne tévesszék a másik Ferencz Józseffel. Amikor ő prédikált, egyszerre úgy érezte
