Benczédi Pál: A Dávid Ferenc-Egylet története (Kolozsvár, 1935)

3. Az egylet alapszabályai, célkitűzései.

Az alakuló-gyűlés az egylet alapszabályait másfél óráig tartó tárgyalás után megállapította, s a törvény által előírt jóváhagyásra az E. K. Tanácshoz felterjesztette. Az E. K. T. ugyanazon év október hó 15-én tartott gyűlésen 231 k. i. szám alatt jóváhagyta. Az egylet ezen alapszabályok alapján működött 1933-ig az időközben célszerűségi szempontokból hozott módosításokkal; mikor is az egylet a régi alapszabályokat csaknem félszázados tapasztalati tények figyelembe vételével átdolgozta, közgyűlésen megállapította s azt az E. K. T. 1933 junius hó 9-én 888—1933 sz. határozatával jóvá is hagyta s az új idők kívánalmai szerint a vallásügyi minisztertől is megszerezték a jóváhagyást az alapszabályok számára.

Ami az egylet célkitűzéseit illeti, a cím már mindent magába foglal. A cím önmagában is hatalmas program. Ahogy az egylet legelső elnöke, Brassai Sámuel oly bölcsen mondotta: »Ahol a társulat tagjai a társulat főeszméjét felfogják, magukévá teszik, cselekvényeiket, életüket ahhoz alkalmazzák s így jó példával járván elől, minden mást, akivel érintkeznek, azzal az eszmével megismertetni, lehető minden módon magukat ahhoz alkalmazkodásra rábírni, rábeszélni, sőt őket az egylet tevékeny tagjaivá avatni törekedjenek«. Gábor Albert az egylet alakulásakor így szól az egylet címéről: »Engem a cím, az egylet célja teljes mértékben kielégít egyszersmindenkorra; a többi pontozatokat szívem táblájáról olvasom le s e törvények szerint fogok eljárni«.

Hogy az egylet éppen a Dávid Ferenc nevét írta a zászlójára, bizonyosan az a gondolat is sugallta, hogy megadják Dávid Ferenc nagy nevének azt a méltó elégtételt, melyek az idők mostohaságai miatt eleddig megadni nem lehetett. Mi lehetne pedig Dávid Ferenc szellemének nagyobb dicsőség, nagyobb elégtétel, mintha követői az ő hitelvei nyomán haladnak előre. Ennek megfelelően az első alapszabályokban az egylet célja így van körülírva: »Az unitárius keresztény vallás, a hit- és erkölcstudomány és neveléstan körébe tartozó elvek és kérdések tisztázása és terjesztése, a keresztény vallásos és erkölcsi élet ápolása és emelése«, A fiókegyletek célját pedig a következő pontokban foglalták össze.

a) nép- és ifjúsági könyvtárak; b) önképzőkörök; c) vasárnapi iskolák alapíltassanak; d) a vasárnapok megtartassanak, ezeken híveink az istentiszteleteket buzgón látogassák; e) a gyermekek iskoláztatása ne hanyagoltassék el, különösen a vallástanítás mindenütt gondosan kezeltessék; f) híveinkben a hitközség s általában a vallásközösség közszükségletei fedezésére az áldozatkészség ne csökkenjen, sőt fokoztassék; g) a különböző hitfelekezetűek között a kölcsönös szeretet és testvéri érzés ápoltassák.

7