Benczédi Pál: A Dávid Ferenc-Egylet története (Kolozsvár, 1935)

József püspöknek átnézés végett. 1885 februárius hó 13-án egy »ad hoc« bizottság a szabályokat megvitatta, megállapította és kinyomatta s az érdeklődőknek szétküldötte. A beérkezett válaszokra a bizottság elhatározta, hogy 1885 augusztus hó 29-re az alakuló-gyűlést meghívja. A meghívásra 42-en jelentek meg, akikből ma csak három élő tud tanúbizonyságot tenni a nagy időkről.')

A gyűlésen Gyöngyössy István lett volna az elnök, de betegsége miatt nem lehetett jelen s helyette Nagy Lajos, az a boldogemlékezetű, lelkes költő és tanár töltötte be az elnöki tisztet. A titkár a gyűlésen az előkészítő munkáról megteszi a jelentést. E szerint kezdetben lelkészi egyesület megalakítására gondoltak, de a tárgyalások folyamán az a helyes gondolat merült fel, hogy az egyesületet oly széles alapokra fektessék, amelynek mindenki tagja lehet, aki a társadalmi élet vallás-erkölcsi alapon való javításnak híve és komoly munkása. Ezért az egylet megalakításánál a Dávid Ferenc nevére gondoltak. »Azt hiszem — mondja a titkári jelentés — ez szerencsés gondolat volt. Nem volt és nincs név még ma is, amely a magyar unitáriusok ajkára illőbb volna, mint ez. A Dávid Ferenc lánglelke, kitűnő tudománya és törhetetlen bátorsága teremtette meg a magyar unitárizmust. Rövid élete az unitárizmus háromszáz éves múltjának előképe: az igazság keresése, a kitartó bátorság, a megtalált igazsághoz való feltétlen ragaszkodás, azért üldöztetés és végűi a türelem és a kitartás. Nem lehetne tehát méltóbb nevet találni a mieink sorában, melyről elnevezhessük, mint az övé.«

A titkári jelentés továbbá elmondja, hogy a kiküldött felhívásokra olyan válaszokat kapott, melyek az egyleti életre nézve mindenképpen kielégítők.

Örömmel jelenti, hogy az egyletnek eddig már van 76 alapító, 87 rendes, 28 pártoló tagja és több, mint 300 frt. pénzvagyona. Ezenkívül van három bejelentett fiókegylete, ú. m. az odorhelyi, tárnava-micai, treiscaunei egyházkörök és az abrudi ekklézsia. Mint érdekes és bíztató jelenséget ki kell emelnünk még most is, hogy a legelső alapító-tagok a következő nők voltak : özv. Gálfalvi Imréné, özv. Nagy Elekné, Gróf Bethlen Gézáné, özv. Szilvássi Miklósné, akik az alapító-tagsági díjaikat, ami abban az időben 10 frt. volt, el is küldötték. Az egylet tagjai között Daniel Gábor főgondnok és Ferencz József püspök a legelsők között foglaltak állást az egylet megalakítása érdekében. Ferencz József egy szép beszédben ki is fejtette az egyházban a D. F. E.-re váró nagy feladatot. A cluji neves unitáriusok föntartás nélkül csatlakoznak az egylet tagjaihoz. Az unitárius világi és egyházi férfiak legkíválóbbjai lelkesedéssel támot) E három élő tanúja a nagy időknek Dr. Boros György püspök; T.őrinczi István ny. vallástanár, akkor papnövendék, Gvidó Béla tárnava-micaköri esperes, akkor szintén papnövendék.

5