Benczédi Pál: A Dávid Ferenc-Egylet története (Kolozsvár, 1935)
A D. F.-Egylet alakulásakor ebben az egyházkörben csak öt egyházközség volt. 1894 februárius hó 10-én buzgó unitárius, lelkek mégis megalakítják a fiók-egyletet Rácodul de Suson tartott gyűlésen. A gyűlésen jelen voltak Osváth Gábor esperes,. Deák Miklós ormenisi, Ütő Béla rácodul de josi, Kiss Aladár datki, Lőrinczi István raco§ul de susi lelkészek, Ferenczi Lajos rácodul de susi, Égeni Sámuel datki, Sipos Ignác ormenisi tanitók. Nem nagy szám egy alakúló-gyűlésen, de a lelkesedés pótolta a nagy szám hiányát. Elnöknek Osváth Gábort választják meg, de ő rövid idő múlva lemond e tisztségről, utána rövid ideig Deák Miklós lesz az elnök, azonban ő az egyházkörből hamar eltávozván, Dániel Elek felügyelő-gondnokot választják e tisztségre, aki nem lakván az egyházkörben, helyette Lőrinczi István alelnök vezette az ügyeket. Dániel Elek lemondása és Lőrinczi István eltávozása után ismét Osváth Gábor lett az elnök, aki e tisztséget egész nyugalomba vonúlásáig viselte. Jegyző először Kiss Aladár volt, de legtöbbet Ütő Béla viselte e tisztet, aki az eseményekről példás pontossággal vette fel a jegyzőkönyvet, amelyből pontosan megállapítható az egyházkörben lakó és régebben ott lakott belső emberek példás kötelességtudása. Az egyleti élet az egyházkörben is felolvasó-gyűlésekkel kezdődött. Minden évben két felolvasó-gyűlést tartottak az egyházközségekben felváltva. A felolvasások tárgyából kitűnik, hogy a nép vallás-erkölcsi és gazdasági szempontjaira gondolnak. Hogy az egyleti élet minél virágzóbb legyen, pályadíjakat is tűznek ki; a pályadíjak nyertesei: Osváth Gábor, Deák Miklós és Kiss Aladár voltak. A régi lelkészek között kiváló munkásságot fejtettek ki ebben a körben: Osváth Gábor, Deák Miklós, Lőrinczi István, Kelemen György, Kiss Aladár, Ütő Béla, az újabbak közűi Szén Mihály, Kisgyörgy Imre, Kelemen István és Fekete Lajos. Egy kiváló tanítói gárda rendkívül nagy szolgálatot tett az ügynek. Hadd emlékezzünk meg róluk is. Péterfy Gyula hoghizi áll. ig.tanító, Nagy Árpád, ormen§i ig.-tanító, Ferenczy Lajos rácodul de susi ig.-tanító, Égeni Sámuel és Pálffy Ákos datki ig.-tanító, László Gyula cohalmi tanító, az ottani leány-egyházközségünknek lelke, a D. F.-Egyletnek igazi munkásai voltak. Ezek a kitűnő népnevelők részt vettek minden egyleti munkában, egyházköri dalárdát alapítottak, mely annyi lelki gyönyörűséget okozott a közönségnek a D. F.-Egyleti gyűléseken. A D. F.-Egyleti gyűlések nemcsak híveinket vonzották, hanem örömmel részt vettek azon más felekezetűek is. Nistor Joachim, aki később Odorhei vármegye revizora, azután meg inspektor lett és Bibó Samu ref. vallásu jegyző felolvasásaikkal is közreműködtek az egyleti munka sikere érdekében. A gyűlésnek művészi pontjaiban pedig számtalan más felekezetű is közreműködött. 14. A tärnava-mareköri D. F-Egylet. 52 —
