Benczédi Pál: A Dávid Ferenc-Egylet története (Kolozsvár, 1935)

t

is nyertek egy-egy parányi előnyt az emberbecsűlésből, mike mi úton-útfélen hirdettünk ; a józan vallásosságból, amely nekünk életelemünk, a hazafiasságból, amit mindenek fölébe emelünk.

Az üdvözlők sorában Ürmössy Miklós, a budapesti D. F.

E. elnöke az első, aki a többek között a következőket mondotta: »Mindnyájunknak örvendenünk kell, hogy megértük, hogy ama kis mustármegból, melyet a mi igazán keresztény magvetőink ezelőtt 20 évvel elvetettek, ma abból vallás-erkölcsi életünknek oly szép, terebélyes fája lett, melynek gyökerei átnyúlva Erdély bércein és völgyein, megfogamzani kezdenek már a Duna és a Tisza délibábos rónáiban is. Igen is teljes önérzettel mondhatjuk el, hogy D. F.-Egyletek a magyar társadalomnak ma már olyan üdvös, hézagpótló intézményévé váltak, melyek nagyban elősegítik a vallásfelekezeti béke nagy és nemes kultuszának terjedését.« Daniel Gábor tb. elnök, főrendiházi tag, főgondnok jelen nem lehetvén, levélben fejezi ki az egylet munkája fölött érzeti megelégedését és nagyrabecsülését. »Az egyletnek hitéletünkre való jótékony hatásának kifejezésére alig találok szavakat. Azt minden unitárius nő és férfi érzi. Mint főgondnok hálás elismerésemet fejezem ki ez alkalommal mindazok iránt, kik egyletünket megalkották, fenntartják és önzetlen közreműködésükkel ennek folytonos kifejlesztésén buzgólkodnak, mert a templomon kívül a hitéletet be kell vezetni a társadalomba, a családi tűzhelyekbe. Erre törekszik a mi egyletünk, melynek jótékony nyomai hathatósan nyilvánulnak. Minden összejövetel egy-egy lélekemelő vallásos ünnep, mely más elfogulatlan felekezetbelieket mintegy magával ragad, vagy legalább azoknak rokonszenvét irántuk felkelti. Van-e még egylet, amely ily csekély anyagi eszközökkel ekkora eredményt fel tudna mutatni ? Alig hiszem.«

A nők között »a budapesti D. F. E. legdrágább kincse« (Ürmössy Miklós elnök kifejezése), Perczelné-Kozma Flóra fejezi ki levélben hálás üdvözletét, különösen azért, hogy az egylet a női munkának is méltányló helyet adott a társadalom és a hitélet terén. »Örömmel jelenthetjük, hogy e szoros összeköttetés mellett is az unitárius nők világát képviselő mi kis lapunk, immár bejárja az ország minden felekezetének házait, észrevétlenül terjesztve itt is, ott is a mi szabad eszméinket, anélkül, hogy lerombolná a más vallásfelekezetűek hitét. Hiszen az a korszak hála Istennek, lejárt, midőn azt hitték, hogy a szabad vallásos eszmék rombolnak, ma már jól tudjuk, tapasztaljuk, érezzük, hogy azok mennyire építő hatással vannak az általános vallásügyre nézve; és én meg vagyok arról győződve, hogy az unitárizmus sok megfejthetetlennek látszó vallási kérdést nagy szellemi fejlettségénél fogva könnyű kézzel old meg és minden törekvése odairányúl, hogy az evangéliumot minél világosabban egyeztesse össze a modern tudományokkal és ízléssel, már nagyon sok embert békített ki saját egyházával és vezetett vissza ]ézus evangéliumához.«

23