A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1903-1904 (Budapest, 1904)

I. Felolvasó ülés

És folyt a törvényszerű élet, keresték a külső, a cselekedet szerint való igazságot.

Az Írástudók a nép nyakába akasztották a törvény igáját s a nép huzta-vonszolta azt. Mintegy 600 parancsolatot adtak ki s ök azokat mind teljesíteni tartoztak, mert ki volt mondva, hogy ha csak egy ellen vétenek is, a Messiás nem jő el s oda lesz az ország.

Ügyeltek hát kiváltkép az ünneptörvényekre, a napokra, meg hónapokra, amint a törvény rendelte; felmentek a templomba és meghozták az előirt áldozatokat, a mint a törvény rendelte ; feljártak a zsinagógába s különösen megszentelték a sabbatnapot.

Péntek estve az időtájt, mikor Jeruzsálemben a templomhegyen a kürt szava riadt, már országszerte s igy Galileában is minden zsidó ünnepre készen állt. Étele melegen tartva, mécsese meggyujtva, munkaeszköze félrerakva s maga megmosakodva. Aztán áhitatoskodott, olvasta a törvényt, elmondta imádságait otthon, majd a zsinagógában, amint kívánták. Pihent minden munkától. Még két betücskét sem irt, még egy tüt sem mozdított helyéből. Még jót, irgalmasságot sem gyakorolt, betegen a világért sem könyörült.

S még jobban ügyeltek a tisztasági törvényekre. Pogánynyal szóba nem álltak. Ha éhezett: enni, ha szomjazott: inni dehogy adtak volna neki. Nem vásároltak tőle; nem is adtak el neki semmit, se fát, se eledelt, se ruhát. S tiszta eledelüket tiszta edényből, tiszta kézzel ették. A törvényes mosakodásokat el nem mulasztották. Cseppnyi vizüket megszűrték.

Mert mindezt igy kívánták az Írástudók és farizeusok. S ezt mind Isten nevében, aki országot csak e feltétel mellett állít, Messiást csak e feltétel mellett küld népének.

Mindent megadtak külső cselekedet szerint az Istennek, csak egy maradt Istentől távol: a szivük.

A cselekedetek igazságát keresték s a vége az lett, hogy kétségbeestek a maguk igazsága felett.

Mert hát volt-e csak egyetlen zsidó is, a ki a törvény parancsolatait mind megtartotta s megtarthatta volna? Pedig egyetlen parancsolat elmulasztása, áthágása — magának a törvénynek kijelentése szerint — valamennyinek elmulasztásával és áthágásával egyet jelentett.

Eljöhetett-e hát igy hozzájuk, szivükbe az Isten országa?

A mit a galileai Judás fegyverrel, Isten országát és annak igazságát ily megtéréssel és bünbánattal, szóval a cselekedetek