A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 2. évkönyve 1902-1903 (Budapest, 1903)

I. Felolvasó ülés

6

A világi hatalom kezet fog. Ha az egyház hierarchiájába behozta a rangfokozatot, a világi elem rangfokozatossága sem maradhat el. Az európai társadalom szintén hetes rangfokozatot kap. Az első réteg, ha nem is pária, de jobbágy. Az evangéliumi egyenlőség a világi elem köréből is eltávolíttatott. Ha az egyház mindenben az Isten akaratjára hivatkozik, a világi hatalom az Isten kegyelméből kapott mindenhatóságra. Az osztályokra szakgatott társadalom egyik osztályával féken tartja a másikat, kifejlett az egyházi után, a világi absolutismus.

Egyházi és világi hatalom tultengésének félelme alá jut az emberiség. A tömeg lelke háborog. A közbéke fenyegetve van. A hatalom és környezete dobzódik. S a midőn e két hatalom a tömeget lábainál látja, a latin szellem a régi Róma fénykora útjában látja magát Európa felett; a helyett, hogy a germán elem ismét népvándorlásban vesse magát Rómára, felhangzik a germán lelkekben, térjünk vissza az evangéliumi egyszerűségre, az alázatra és szeretetre, reformáljuk az egyházat. S követi a világi reform. És a középkor csődbe ment.

A reformatio szó értelmét, tartalmát a magyar hitújítás szó nem fedezi. Az a világtörténelem egyik legnagyobb gondolata. A középkor szemfödele s a feltámadás reménye egy uj korban. Luther látnoki lelke sem sejthette, hogy a midőn 1517. október 31-én a vittembergi vártemplom ajtajára 95 tételét kiszegezte, tizenöt századra borit szemfödelet s nemcsak uj vallásnak, hanem uj politikai világnak teszi le szegletkövét: A liberalismus korszakának.

Mint a vittembergi egyetem szerzetes tanárát, elsősorban a vallásbeli reformok gondolatja vezette. S bátor fellépése nyomán megkezdődött a dogma, rítus, lythurgia revisio alá vétele, a religio lényegének épségben hagyásával, a vallásnak a maga egyszerű alapjára visszavitelének törekvése. A reformatio a dogmából kihagyta a szűz Mária kultuszt, az atya, fiú, szentlélek szentháromságát. A templomban mellőzte a misét, térden imádkozást, gyónást, szobrokat, festészet díszítését; az oltár helyett a szószéket és urasztalát tette az isteni tisztelet központjává. A papság szervezetéből kihagyta a hierarkikus, a rangfokozatos sorozatot. Szerzetes rendeket nem alapit. A papságot felmenti a papi nőtlenség, a szerzetesi viselet alól. A papok kinevezési rendszere helyébe behozta a hívők általi választást; a hívők lelkét felmenti a gyónás és böjt alól; szabaddá teszi a vizsgálódást, mit a lelkiismeret felszabadításának szoktunk nevezni Miként a keleti vallás lythurgiájából kiküszöbölte a római nyelvet s mint holt nyelv helyébe az élő