A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 2. évkönyve 1902-1903 (Budapest, 1903)

VI. Felolvasó ülés

67 inspiráczió-tan csigavárába és megelégedtek azzal a hittel, hogy a szentirásnak minden betűjét maga Isten mondotta az Írók tolla alá, tehát annak minden szava csalhatatlan igazság. Hát valljuk meg, a csalhatatlanság dogmáját először nem is annyira a katholikusok, mint éppen a protestánsok alkalmazták a bibliára ilyen mereven. Az unitárius egyháznak a XVI-ik év száz utolsó felében volt egy nagy tudományu ifjú paptanára Kolozsvárt, ki néhány évig püspök is volt. Ez a férfi, Enyedi György, a bibliát alapos és tüzetes vizsgálat alá vette, mert úgy tapasztalta, hogy az Írást mindenféle okoskodással, a szavaknak ide s tova forgatásával meg akarják fosztani tiszta értelmétől. Meglepő eredményt ért el, kimutatván, hogy nemcsak az Írás maga nem tanítja, hanem az irásmagyarázók sem értenek egyet a magyarázásban, különösen arra nézve, hogy az Isten nem egy, hanem három volna. Ekkor az egység és háromság kérdése körül forgott a vitatkozás. Az unitárius bibliamagyarázóknak háromszáz éves tételeit megerősítette a legújabb, de általában a számottevő kritika, meg­erősítették a bibliai irodalom uj termékei. így hát csak azért is mély sajnálkozásra indíthatna minket, mai kor gyermekeit, hogy az Enyedi kortársait oly nagyon megzavarták az ő világos és bátor magyarázatai és fejtegetései, hogy száz esztendeig harczoltak ellene hazánkban is a külföldön is. Csak épen Ízelítőül érintek egy pár tételt ebből a heves harczból : Melótai Nyilas István : „Szentháromságot tagadó undok rut tévelygésnek“, hajadszálát fölborzasztó káromlásnak, szidalom­nak és éktelen gyalázatnak, hamis csavargásnak nevezi az unitárius fölfogást. Nádudvari Péter a XVIII-ik százban úgy nyilatkozik, hogy valaki a szentháromságot nem hiszi, sőt azt a tudományt ostro­molja, nem idvezül, mert szerinte ezt jelenti I. Jan. 2: 23. a ki tagadja a fiút, nincsen annál az Atya is. Nem lehet tagadni, hogy egy-két erőltetett dogma érdeké­ben nagyon sok erőszak követtetett el a biblián, s ami ennél sokkal károsabb, emiatt csaknem teljesen megakadt a biblia tudo­mányos vizsgálása. Hazánkban alig volt számottevő mozzanat. Weber Samu ev. lelkész 1872-ben élesen veti a magyar papság szemére, hogy „rájok nézve, kivált az utolsó 30—40 év theol. fej­lődése végkép nem létezett.“ A 70-es években egészséges és fölüditő fúvalom indult meg. A magyar protestáns papság szakított a múlttal és a reformatio 5*

Next

/
Thumbnails
Contents