A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 2. évkönyve 1902-1903 (Budapest, 1903)
II. Felolvasó ülés
22 a Székelyföld ez. terjedelmes munkája megírására. Utazásai leírása és népmeséi kedvelt olvasmányok. A székelység ügye ösztönözte szintén az akadémikus Kozma Ferencz tanfelügyelőt, Brassai Sámuel méltatóját, több nevelésügyi értekezés szerzőjét és Várfalvi Nagy .Jánost, a „Kolozsvári Közlöny“ volt szerkesztőjét, hogy ennek a népnek érdekében felemeljék szavukat. A magyar irodalomtörténet és filozófia Bodnár Zsigmondban talált kiváló tudós művelőre. A magyar nyelvészet irodalmában sikerrel lép fel Gyergyai Ferencz. A messze kelet tájait kereste fel a mandzsu nyelvek tanumányozása czéljából olyan sokat utazó Szentkatolnai Bálint Gábor egyet, tanár, nyelvészeti munkáival. Kelet viszonyait s nyelvét teszi több czikke és munkája tárgyául Hatala Péter egyet, tanár. Vallásos értekezései közt egyik legérdekesebb müve nagy feltűnést keltett: „Az én hitvallásom,“ melyben megindokolja az unitarizmushoz való csatlakozását. Jogászaink, törvénykezésünk kiváló férfiai közül többen szentelik tudásukat az irodalomnak. Fehér Márton, Váradi György ügyvédek és Miké Lőrincz tanár említhetők fel régibb Íróink közül, mig újabban, az elnyomatás idejében a ’’történeti regényeivel (Saphira, Parlagi rózsák stb.) feltűnő Halmágyi Sándor kir. táblai biró, Székely Ferencz dr. koronaügyész, egyházközségünk egyik gondnoka, Fekete Gábor kolozsvári kir. táblai elnök és a sokoldalú Máté Sándor dr. egyet, könyvtárőr becses munkákkal gyarapították jogi irodalmunkat. A közigazgatás kérdéseit és intézkedéseit Boncza Miklós, képviselő tárgyalja szaklapjában. Erdészeti irodalmunknak két kiváló és széleskörű munkását mutathatjuk fel dr. Bedő Albert egyházközségünk gondnokában és Fekete Lajos tanárban. A külföld elismerésében is részesült szakmüveik nagy hatással vannak a magyar erdészet fejlesztésére és megteremtésére. Gyergyai Árpád, Bartók István és Iszlai József orvosdoktorok szakjukat irodalmilag is művelték. Gálffi Sándor mezőgazdasági, Ulár Pál nyelvészeti és Szokoly Viktornak a világtörténet epizódjait feldolgozó munkái mellett az ifjabb nemzedék köréből Borbély György szerkesztő, Máthé György, Gál Kelemen és Székely Aladár, valamint e sorok Írója az irodalomtörténet és nyelvészet felé fordultak, mig Botár János és Deák Lajos a közlekedés ügyét választották tárgyokul. Talán a tudomány egyik ága sem mutat fel olyan élénkséget, mint a nevelés-oktatás. A fennebb felsorolt íróknak legtöbbje
