A budapesti Dávid Ferencz Egylet 1. évkönyve 1901-1902 (Budapest, 1902)

Évi rendes közgyűlés

70

nyitására többen küldték el üdvözleteiket és szerencsekivánataikat: igy id. Dániel Gábor, Ferencz József püspök, Zsilinszky Mihály, államtitkár és báró Petrichevich Horváth Kálmán.

Felolvasó üléseket, zenei számokkal élénkítve, tartottunk még 1901. nov. 17. — decz. 22. — 1902. jan. 26. — márcz. 1. — és ápr. 12., a mikor is érdekes felolvasásaikkal, sorban, ezek voltak a főszereplők: Kozma Gyula, alelnök, ki Dávid Ferencz jellemrajzát adta; Perczel Ferenczné, alelnöknő, ki a nők vallásos érzelemvilágát tárta fel az otthon és nevelés gondjaiban; AW^árZsigmond, ki a vallások fejlődéséről szabad előadást tartva, jelezte, hogy már dereng az unitárizmus hajnala; dr. Hatala Péter, rég letűnt idők rémképei nyomán mutatta ki az egy igaz Istenhez vezető utat; végül Professzor Vámbéry Ármin, az Iszlám alapos ismerője, csevegett érdekesen e tárgyról, inkább a közönség szempontjából, kerülve a mélyebb distinctiókat, s kimutatva az Istentisztelet uralkodó alapelemeit. Szavaltak: Tordai Grail Erzsi, Győry Ilona, Buzogány Anna és Józan Miklós, általános tetszés mellett.

A zenei számokat, Bellovics Imre, igazgató ur vezetése mellett, a zenekedvelő egyesület tagjai, valamint Késmárky Árpád, az orsz. óvónőképző növendékeivel, Batek Zoltán, Lukács Henriette, Nadler János, Meissner Imre és Schön Győző látták el művészi rátermettséggel.

Legutóbbi felolvasó és zeneestélyünket, 1902. ápr. 12-én d. u. 6-kor, nagyban emelte a Főtisztelendő Püspök ur megjelenése, kinek kíséretében ott volt dr. Boross Gy. theol. dékán is. Ferencz József püspök ur örömest ismerte el, hogy a Dávid Ferenczegylet ily irányban vezetett buzgó működésével a Cultus egy nemét pótolja, mely nem valósítható meg a szorosan vett egyházi keretek között. Áldását adja az egylet vezéreire, tagjaira, szereplőire és közönségére egyaránt.

És itt, mindenesetre, egyletünk háláját kell tolmácsolnom azért az előzékenységért, melylyel a budapesti unitárius egyházközség díszes templomát az egyleti felolvasásokra előbb vasárnapokon, azután szombatonként átengedte, s utóbb 640 korona költséggel gázvilágitásra is berendeztette, hogy az egylet a fővárosi közönségnek, inkább tetsző időben tarthassa felolvasó estélyeit.

A komoly munkálkodást érdekesen egészíti ki a vigabb irányú társadalmi érintkezés és szórakozás, mely czélból az egylet tagjai havonkint egyszer, előbb másodpénteken, utóbbi időben másodszombaton, egyik fővárosi vendéglőben, esetleg ismerőseik