A budapesti Dávid Ferencz Egylet 1. évkönyve 1901-1902 (Budapest, 1902)
I. Megnyitó közgyűlés
9 egyidejűleg jelent meg a színen Luczifer is, az a Luczifer, ki Madách »Ember Tragédiájáéban az Úrral igy felesel: »Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy. S egy talpalatnyi föld elég nekem. Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni.« E modern Lucziferek a tudományokba vetik hitüket s azoktól várják a „tagadás“ szellemének megerősödését. Hiszik, hogy a tudomány és czivilizáczió előbb-utóbb meg fogja ingatni a vallás erejét és tekintélyét. E rideg lelkű sceptikusok főleg a philozophiától és a természettudományoktól remélik a vallás bukását. Hiú remények! . . . Hisz éppen a vallás volt az, mely a népeket minden időben és minden országban a czivilizáczió útjára terelte. A tudomány csődjéről pedig, szemben a vallással, épp napjainkban panaszkodik egy hírneves franczia tudós. A kik pedig a philozophiától remélik a vallás bukását, azok feledik, hogy a görög nép, bár igaz, hogy korán elválasztotta a philozophiát a theologiától, minek folytán nagy szellemeik és gondolkozóik megalapíthatták világra szóló philosophiai rendszereiket, — de vájjon e philozophiai világnézet elfojthatta, megakadályozhatta vagy eltérithette-e nagy missiójától a keresztény vallást és szellemének nagy megnyilatkozását? . . . Vájjon a philozophia ujabbi fejlődésének irányára is nem a theologiának volt-e döntő befolyása? S vájjon Bacon és Descartes s követőik nem a reformácziótól kapják-e a szabad vizsgálódás szellemét? . . . A philozophia fejlődése nem hogy homályt vetett volna a vallásra, de még erősebb fényben tüntette fel annak eszményi forrását és isteni erejét. Hisz Descartes maga mondja: »Akkor járunk a philozophia igaz utján, ha az Isten megismeréséből törekszünk az általa teremtett dolgok magyarázatát levonni.« — S minő óhajának ad kifejezést Lewes, a philozophia történetéről Írott munkájában? Hogy biztosítva legyen a theologia, philozophia és természettudománynak, e hatalmas szellemi triumvirátusnak összhangzó működése, azt szeretné ő, ha a természettudomány átalakulna philozophiává, hogy ez meg kiterjedjen a vallásra. Hogy pedig a keresztény vallás kutató és vizsgálódó szellemével mennyire nem áll ellentétben a természettudomány fejlődése, — azt hiszem, nem kell e tétel fejtegetésére hosszasabban kiterjeszkednem. Épp az alig múlt század ismertette meg velünk a gőz
