Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)
II. Ferencz József: A hit és lelkiismert szabadsága. Könyörség és egyházi beszéd
12 rábbiak megújítása volt, minthogy már 1557-ben, 1558-ban és 1563- ban is, éppen itt Tordán, éppen ily szellemű törvényczikkek hozattak, melyeknek alapján előbb a Luther vallása — ma ágostai, azután Kálviné — később helvétnek nevezett hitvallás, szabad gyakorlatot nyertek e bérezés hazában is; de minthogy e törvény az előbbieknél szabatosabban volt szerkesztve, ebben találtak legelsőbben biztos óltalomra az unitárius hitelvek, és az eddig csak titokban vallott egy istenség eszméje levett sisakkal léphetett a nyilvánosság elé. Valóban, e törvény megalkotása Erdély politikai és egyházi történeteinek egyik legragyogóbb mozzanata, s midőn mi ehez kötjük háromszázados ünnepszentelésünket, nyilvánvalóvá teszszük, hogy azzal nem egyes embernek tömjénezünk, nem felekezetűnkkel akarunk kérkedni, hanem egy átalános becsű, nagy és magasztos eszmének, a hit és lelkiismeret szabadságának ez országban vallásunkkal nyert új diadalát üdvözöljük, ügy van ai! a hit és lelkiismeret szabadsága az , mi az idézett törvényezikkben különösen hangsúlyozva van. Egy oly törvényezikke az Erdélynek, mely megérdemelte volna, hogy az emberiség köztörvénye legyen, melyet Európa miveit országai e században, Austria csak ez évben vivott ki a közvélemény nagy tapsai között, mely méltó társa a fennkölt lelkű Pál apostol által, a hit és lelkiismeret szabadsága tárgyában, galacziabeli híveihez irt, s általam beszédem alapjául vett szent könyvbeli igéknek, melyek igy hangzanak: A szabadságban azért, melylyel a Krisztus minket megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg magatokat ismét szolgálatnak igájával — a mint a szent könyvből felolvastatni hallottátok. Nagy érdemű zs. gyülekezet! kér. hallgatóim! Az előre bocsátottak és a felolvasott szent igék nyomán indulva, s az alapul vett szent írásbeli hely magyarázatát, a menynyiben szükségesnek látom, a továbbiakra hagyva fenn , alkalmi beszédem tárgya a hit és 1 e 1 k i i s m eret szabadsága lesz. Kimutatom t. i. a hit és lolkiismeret sz ab a dságá nak I. múlt történetét — II. jelen állapotát — ül. valószínű jövő diadalát. Előadásomban figyelemmel leszek az emberiség magasb vallási érdekeire és az általános keresztényi szempontokra, de mint azokkal szorosan érintkezőt, egyszersmind az unitárius hitvallás múltját, jelenét és jövőjét is körvonalozni feladatomnak ismerem. Igyekezem figyelmeteket elfoglalólag szólni— ne vonjátok meg tőlem, Isten egyházának gyönge szolgájától. /