Boros György (szerk.): Értesítő a Nemzetközi Unitárius Conferencziáról (Kolozsvár, 1897)
A Nemzetközi Unitárius Konferenczián tartott beszédek és felolvasások - Beszédek és felolvasások
40 Az egész egyezkedést, több itt nem érintett pontjaiban is, az unitáriusok nem a lelkiismeret szabadságának elnyomására, mint egyházi életük biztosításáért fogadták el. Az erdélyi fejedelmek uralma alatt, ha olykor mellőzve is volt az unitáriusok érdeke, még se voltak üldözésnek kitéve. Sőt már, mint az 1688-ik év óta a négy bévett vallás közé sorozott, az elnyomatás ellen nemcsak biztosítva volt, hanem egyenlőleg állott nyitva annak tagjai előtt a hivatalos pálya. De nem ily helyzetbe jutottak a lengyelhoni uni tárius testvéreink, kik az 1650-ik év körül oly üldözésnek lettek kitéve, hogy hazájukat el kelle hagyniok. Erdélyben tárt karokra találtak és az erdélyi unitáriusok kai, mint testvérek együtt tartották fenn magukat. Első találkozása ez a magyar unitáriusoknak a vallásukért üldözött lengyelekkel. Ölelkezése a két szabad- - ságórt lángoló nemzetnek a lelkiismeret szabadságának vallása által. A hazáj okból száműzött unitárius lengyelek időfolytán összeolvadván az erdélyi unitáriusokkal, utódaik lettek jó magyar honfiak és buzgó unitáriusok. Megszűnvén Erdély külön állása és a fejedelem választás, új korszak következett. Erdély is a Habsburgház uralkodását ösmerte el jogosnak s lett fejedelme az, ki magyar királylyá koronáztatott. I. Lipót az 1690-ik évben kelt diplomája által biztosította Erdély alkotmányát s a négy bevett vallás u. m. róm. kath., lutheránus, ev. református és unitárius vallás egyenjogúságát, úgy, minden akkor birt javak és javadalmak háborítatlan bírhatását, szóval mindazon feltételek megtartását, melyek a két szerződő fél által az alkotmány biztosítására megállíttattak. Azonban szorítkozva ez alkalommal csakis anyaszentegyházunk történetére, nem recriminaczio-képpen