Boros György (szerk.): Értesítő a Nemzetközi Unitárius Conferencziáról (Kolozsvár, 1897)

A Nemzetközi Unitárius Konferenczián tartott beszédek és felolvasások - Üdvözletek

24 kard volt, harczra készen, az ellenség üldözésére, nem csoda, ha ily körülmények között nálunk megkésett a cultura, mely csak a béke melegében virul. Ez a múlt képe. Szomszédságában fenséges fény dereng! A harczok vihara eltombolt, az elnyomatás, megaláztatás fojtó köde szétfoszlott nemzetünk feje fö­lött : világosság lön a sötétség után. És e világnál fris­sen, életerőben, munkánál van nemzetünk, bölcs, nagy­lelkű, igazságos királyunk vezetése alatt, oly király elől­­jártával, a milyet az ezer óv alig egy párt adott a ma­gyar nemzetnek. Bátran, bizalommal követheted mun­kára hivó nemes szózatát, utánna, előre nemzetem ! Munkára fel hazánk nagyjai, kicsiny emberei egy­aránt, kik hivatva vagytok a nemzet élén lenni, vezetve azt, és kiki szerény körülményekben munkálhat annak javára. Fel, fel a nemes munkára, ti kik a haza népét te­szitek. Mindnyájan lelkesedéssel, kitartással és önmeg­adással, kövessük ebben is nagy királyunk magasztos példáját, ki mindig első, midőn a közjó előmozdításáról és utolsó, midőn saját egyéni kényelméről, érdekéről van szó, melyeket mindig feláldoz az előbbi javára, ha a sikert az által biztosíthatja. Ha ily eszmék, ily nemes lelkesedés hatja át gyer­mekeidet, úgy idővel nagy, dicső leszel magyar hazám! Végül tisztelt uraim és hölgyeim, felkérem, mond­ják meg, hogy a magyar unitáriusok, ha mindenek előtt magyarok is, vallásuk gyakorlásában más vallásunkkal szemben a legtürelmesebbek, de hitűkhez ragaszkodnak, azért áldozni képesek. Örömmel, bámulattal és a hála érzetével gondolnak távoli testvéreikre. Éljenek az angol és ámerikai unitáriusok ! Éljenek!

Next

/
Thumbnails
Contents