A Magyarországi Unitárius Egyház 1903. augusztus hó 23-24-ik napjain Vargyason tartott Zsinati Főtanácsa alkalmából mondott imák és beszédek (Székelyudvarhely, 1903)

18 vezettek már századokkal ezelőtt, hogy nekünk nem kell hitünk igazságaiért józan értelmünket megtagadni s a vallás birodalmá­ban is előtörő s a maga szérűjén mindent megrostáló tudomány­nyal harezban állani. Sőt éppen ennek hova-tovább mind behatóbb és alaposabb vizsgálódásai a biblia, főleg az úr Jézus tanításai körül mindinkább igazságot fognak szolgáltatni nekünk hitnézete­inket, vallásos meggyőződésünket illetőleg. E reményben üdvözlöm én a XX-ik századot s üdvözöllek téged is nagyérdemű zsinati gyülekezet! az úr Jézus eme biztató és bátorító szavaival: „Ne félj kicsiny sereg, mert tetszett a ti atyátoknak, hogy adjon nektek országot.“ Igen ; ne féljetek szere­tett híveim ! mert azért, hogy kevesen vagyunk, a kik unitáriu­soknak valljuk magunkat, sokan vannak, kik velünk együtt éreznek, sőt nem vonakodnak ezt nyíltan is kifejezni. íme Svájczban, Servét Mihály, elsőrendű nagy reformátorunk halálának három­százötvenedik évfordulója alkalmából, azon a helyen, a hol a Krisztus örök istenségének megtagadásáért s az egy személyü Istenről tett hitvallásáért a máglyán vértanúi halált szenvedett, nemes lelkű utódai az ő Ítélő biráinak, most emlékoszlopot készül­nek emelni, mint egy genfi egyet, tanár, Chantre mondotta, azért, »hogy a prot. lelkiismeret megkönnyittessék.« Csak a napokban olvastam, hogy Dolet István szobránál, a ki a szentháromság ellen kiadott és terjesztett müvekért a 16-ik század hitüldözésének szin­tén áldozatul esett, Párisban aug. 2-án a szabad gondolkozók tün­tetést rendeztek. Dávid Ferencziink nevét többé nem kell rettegve venni ajkainkra s Déva vár romjainál, hol nagy lelkét kilehelte, nem kell lesütnünk szemeinket, nehogy valaki ránk ismerjen, hogy mi is az ő követői vagyunk. Nehány nap múlva, szeptember 1-én Amsterdamban, Európa és Amerika czivilizált államaiból kiváló hittudósok, lelkészek, szabadelvű gondolkozásu férfiak és nők nagy számban fognak egybeseregleni, hogy amerikai unitárius testvére­ink által 1900-ban kitűzött zászló alatt megtartsák a második nem­zetközi tanácsot, melynek czélja: »érintkezésbe jőni azokkal, a kik minden országban arra törekesznek, hogy a tiszta vallást a teljes szabadsággal egyesítsék és a testvériséget és együttműködést egy­más közt növeljék« és a melynek ez irányban 1901-ben London­ban angol unitárius testvéreink aegise alatt tartott első gyűlésén

Next

/
Thumbnails
Contents