Ürmössy Miklós: A genfi Kálvin ünnep utja. Felolvastatott a Dávid Ferenc Egylet közgyűlésén 1909. augusztus 28-án - A Dávid Ferenc Egylet kiadványai. Felolvasások 2/25. (Kolozsvár, 1909)

4

Dühös ellensége Romának. A magyaroknak nagy barátja. Az Unitarizmust tartja a világ jövő, egyetemleges vallásának. O lélekben már annak vallja magát. Többé nem találkoztam a lelkes kis apóval.

Alig tértem vissza a hotelembe, újból alkalmam nyílt egy kedves ismeretségre. Ernest Rochat pasteur várt már reám. A lapból olvasva megérkezésemet, sietve keresett föl hogy felajánlja szolgálatait. Melegen tudakozódott Boros dékán és Józan esperes után, kiknek jó ismerőse. Meglepett, mikor elmondta, hogy ö a Kálvin templomának egyik prédikátora, — de hitbeli felfogására nézve teljesen Unitárius. E nyilatkozat hallatára önkéntelen arra gondoltam, hogy mily más világ van itt, mint minálunk! Egy pap a kálvin szószéken, ki Unitáriusnak meri vallani magát. Engem pedig otthon a sajtóban azért támadnak, hogy a Dávid Ferencz egyletbe református theol. tanárokat is meghívni merek felolvasóknak.

De ideje már. hogy rátérjek az Ünnepélyek leirására. Engedj meg azonban tisztelt barátom hogy referádámat az elhangzott beszédekről s az ünnepélyek külső lefolyásáról szűk keretbe foglaljam, mert hazatértemben az a famozus pech ért Lugánoban, hová az Olasz tavak megnézése végett utaztam, hogy három nemzetközi zsebtolvaj a vonatról való leszállásomkor vaderőszakkal reám támadt s elrabolta a tárczámat, mig segély érkezhetett volna. Jegyzeteim egy része is a tárcza-könyvemben veit. De máskülönben is rövid lehetek, mert mint idehaza hallottam, magyar lapjaink az Ünnepségek minden actusáról terjedelmes és részletes tudósításokat közöltek már még a múlt hónapban.

Mondanom sem kell, hogy a lefolyt egyházi ünnepélyek kimagasló alakja Kálvin személye volt, kinek születése 400 éves fordulóját nemcsak Genf ünnepelte meg nagy fénnyel, de a kegyelet és erkölcsi elismerés őszinte érzelmeivel ünnepelte meg azt, az egész protestáns világ.

A jubileum fénypontja vagyis „clou“-ja amaz emlékbeszéd volt, melyet jul. 2-án este fél kilenczkor tartott meg a Cbatédrale de Saint-Pierre-beu (Kálvin temploma) a montaubani theologiai fakultás doyenje, E. Doumengure tanár Kálvinról. A nagytudományu férfiú, ki egyszersmind jeles egyházi szónok s ki lelkes bámulója és erős meggyőződésű tanítványa Kálvinnak, kiről több müvet is irt, behatólag és nagy részletességgel ismertette Genf egykori prédikátorának egész élete lefolyását, lelkészi és reformálod működését.

Terjedelmes részleteket olvasott fel Kálvin hátrahagyott kézirataiból, magán levelezéseiből és müveiből, hogy úgy lélektanilag az embernek, mint történelmileg kora férfiénak s theolo-