Ferencz József: Egyházszertartási dolgozatok (Agenda) (Budapest, 1878)

Első rész: Keresztelésiek

29 adják s élnek magasabb czél és rendeltetésűk öntudata nélkül. Oh pedig mily nagy és szent kötelességek várnak az életben minden emberre s mily szép, a ki azoknak liiven meg is felel. Az ilyen joggal liivatkozhatik emberi méltóságára s pirulás nélkül mond­hatja el: «Én Isten képére vagyok teremtve#. Adja Isten, hogy ez ártatlan csecsemő is az ő képét viselje magán : legyen lelkileg miveit, legyen távol szivétől minden aljas vágy és nemtelen szenvedély; gondolatait és cselekedeteit kormá­nyozza az ész és emberiség szeretetének szent érzése, hogy igy bárhová állitandja egykor a gondviselés, mindenütt töltse be helyét, mindenütt áldás kisérje lépteit. Teljesüljön be rajta a költő szava: «Legyen az érzelem keblében tiszta, mély. Ölelkezzék nála komolysággal kedély. Hő forrás ez, lehe lágymeleg szüntelen, Körülte a pázsit télben is eleven. Melynek csudái közt feldobog a kebel, Érzés és gondolat Isten felé emel: Szeresse a szabad, dicső természetet, Az embert s erényt — bár csalódott s szenvedett». (Tompa Mihály.) És én ebben nem is kétkedem. Ki oly miveit lelkű és nemes szivü szülőkkel bir, kinek jövő sorsa iránt oly rokonkeblü kereszt­­szülők érdeklődnek, a ki általában oly körben nevekedhetik fel, mint ez ártatlan csecsemő, arról szépnél és jónál egyebet nem tehetünk fel. Azon édes reménynyel avatom be tehát őt a kereszt­­ség által az anyaszentegyház tagjai közé, hogy benne a jók és nemesek száma szaporodott e földön, hogy ő jeles tulajdonai által a szülők büszkesége, erényei által a társadalom dísze s vallásos lelkülete, jámbor és kegyes élete által az anyaszentegyház nyere­sége leend. Az ünnepélyes szertartást azonban hajtsuk végre keresz­tény buzgóssággal, igy imádkozván: Nagy Isten, élet és áldás Ura ! a hála áhitatos érzelmével veszszük ajkainkra nevedet ez ünnepélyes pillanatban, midőn ez ártatlan csecse­mőt hitünk karjain fölemelve, neked bemutatjuk. Megismerjük, Uram ! hogy tied volt az akarat, tőled jött az erő, mely e kisded születésében magát megdicsőitette. Fogadd érette szivünk szent áldozatát, s a mint bölcsen alkotád, védjed egyszersmind kegyel­mesen teremtő érődé kis müvét. Vedd körül őt szereteted bőv áldásaival, hogy jóllétben fussa meg földi pályáját. Formáld jóra szivét. Vezéreld elméje gondolatait s keble vágyainak okos kormányzására adj akarat-

Next

/
Thumbnails
Contents