Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
2000 / 4.
TRIBUN 9- A visszavágón biztosra vették a győzelmet?- Természetesen, noha tartottunk egy olyan csapattól, amelyben Albert Flórián a karmester, veszélyes csatáraik vannak és erős a védelmük. Mégis, mi akkor feljövőben voltunk, hisz 1964-1970 között bajnokságokat, kupákat nyertünk, ez volt a görög klubfutball első, felemelkedő korszaka. A visszavágón hidegzuhany: ferencvárosi betonvédekezés és gyilkos ellenrohamok - így írtak a másnapi lapok! Kétgólos hátrányba kerültünk a félidőben és bár Domazosz szépített a félidő derekán, de azután megint Albert... szóval kikaptunk 3-1-re, sajnos megérdemelten.- Önnek hogyan alakult a pályafutása ?- Sajnos a lehető legrosz- szabbul. Mindig is ideges játékos voltam, és egy esztendő múltán (ismét nemzetközi meccsre készültünk) volt egy Olimpiakosz elleni derbi! Bizonnyal tudja, ez nálunk igazi ütközet, sajnos nem ritkán halálos áldozatok is voltak a nézőtéri összecsapásokban... szóval azon a meccsen rugdostak, ütöttek (szokás szerint) és egyszer csak egy dulakodás után a játékvezető kiállított, kiállított-érti, engem zavart le és egy piroscsíkos ellenfelet, és akik alattomosan rugdostak, nevetve megúszták. Elszakadt a cérna, nekimentem a játékosnak, és sajnos a játékvezető is kapott egy-két lökést és megjegyzést! Hangsúlyozom, meglöktem, de nem ütöttem, ahogy a sajtó felfújta. „Botrányokozás, bíróverés, meddig garázdálkodik még Andreas" ordítottak a lapok, a szövetség pedig példát akart statuálni. Eltiltottak 3 évre (először véglegesen akartak), és ez alatt bizony a karrierem... látja, még most is ideges vagyok. Ide figyeljen: 1969/70-ben a Panathinaikosz szárnyalt: Ekonomopulosz a kapuban, hátul Szurpisz, Papulidisz, középen Aki a Fradi ellen játszotta utolsó BEKmérkőzését Régen történt. 35 esztendővel ezelőtt egy kegyetlenül hideg, szeles novemberi napon a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a második forduló magyar-görög, zöld-fehér „testvérharcot" hozott. A Fradi ellenfele a Panathinaikosz, Athén népszerű „zöldjeinek" egyesülete volt. Kemény, megalkuvást nem ismerő harcmodorral, erőszakos játékkal és kiváló kapusteljesítménnyel lepték meg a Fradit és a didergő, bosz- szankodó Népstadion majd 20 ezres nézőseregét. A támadósorban egy fekete „kisördög", egy vehemens, provokatív módon játszó, de gyors és erőszakos játékos okozott gondot a mieinknek, Andreas Papaemanuil. Ma a „kissé megerősödött" egykori játékos egy hangulatos kisvendéglőt vezet, nem messze a görög főváros Nemzeti Stadionjától. Kosztasz, hellén újságíró barátom segítségével beszélgettünk a fociról, a PAO-ról, magyarokról. Domazosz azután Eleftherakisz... a BEK döntőig meneteltek és én már nem lehettem közöttük. A klubvezetés is elkönyvelt „örökös" balhésnak... gondolja el ezt az érzést! Tomarasz, a legjobb barátom szerzett jegyet, hogy legalább szurkolóként ott lehessek a Wembley-ben az Ajax ellen. Utána jött a másodosztály, Apollon, majd egy másik athéni egylet, a Panioniosz, de már messzire kerültem a válogatottól és az álmaimtól.- A magyarokról milyen emlékei vannak?- Nos, az a Ferencváros kitűnő csapat volt, később a Panathinaikosz edzője, Puskás Ferenc lett, akivel imádott klubom a legnagyobb sikerét, a BEK döntőt elérte. Amikor a Bajnokok Ligájában játszott az Önök csapata, isten bizony szurkoltam nekik! Később játszottak az Olimpiakosz- szal, tudja, akikkel úgy vagyunk egymással, hogy ezrek ünnepük a másik csapat vereségét még a nemzetközi kupákban is, szóval a Ferencváros kiverte őket... azóta itt a vendéglőben is a PAO zászló mellett itt a ferencvárosi zászló. A győzelem után sok Panath inai kosz-drukker FTC-sálban ment meccsre, hogy bosszantsa a vöröscsíkos bandát... Láttam az AEK Athén elleni mérkőzést... a tv előtt kiválóan szórakoztam a budapesti felvételen, de a visszavágón... komolyan mondom, szinte örökre megharagudtam magukra!- Igen, kint valóban simán kiestünk, de csupán ezért... ?- Ostobaság! Nem a kiesésért, a mikéntjéért! Tudnia kell, és bizonnyal tudja, hogy a görög stadionok nem leányneveldék, nem a szellemi élet óriásainak találkahelye. Az AEK ráadásul éppen azelőtt volt túl egy 4 esztendős nemzetközi eltiltáson, amit mérsékeltek persze, de akkor is! Mit látok a stadionban - mert kimentem, no ná! Megdobják a magyar játékost, fejen és lábon találják, petárdát lőnek a magyar szektorba, csúszik a kezdés - na mondtam a barátaimnak, továbbmennek a magyarok és az AEK mint visszaeső, komoly fegyelmezést kap... no és mi következik: a Ferencváros vállalja a játékot, mintha mi sem történt volna, riadt őzikeként futkároznak és kapják a gólokat... no ilyen nincs! Ez a játékosok és a klub közös bűne! Ilyenkor tiltakozom, lefekszem a fűre, szédülök, nem tudok játszani - minden szinten reklamálok és elmegyek az Úristenhez - uram, itt továbbjutás, nagy pénz, önbecsülés a tét! Szóval, látván ezt a kishitűséget, eléggé elkeseredtem! Emlékezzen, a Paris SC az első perctől közölte: óvás alatt játszik a PAOK Szaloniki otthonában, még hergelték is a felbőszült tömeget... félbe is szakadta meccs, a Szalonikit eltiltották... vagy amikor a biztos továbbjutó Ajax eszement- jei megdobták az Austria Wien kapusát, azonnal protestáltak és az Ajax kitiltva, osztrák továbbjutás. Aki nem áll ki saját magáért, hogyan segítenék mások? Ez nem sportszerűtlen, ez a realitás annak, akit megtámadnak.- Remélem, azért azóta visszaköltözött szívébe a Fradi!- Persze, hiszen a zöldfehér szín eleve szebb minden másnál. Remélem, elindul felfelé a magyar labdarúgás is, és tudja mit: találkozzunk a Bajnokok Ligájában!-Apróféta beszéljen Önből és a delphoi jósda „telitalálata". Füzesi Péter