Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

1997 / 7.

23 Újra bajnok a női k.c? ä 11 íilí (Icic s cij) íítJ Két év szünet után ismét a Herz- FTC nyerte a női kézilabda-bajnok­ságot. Az 1998-ban győztes gárdá­hoz képest jelentősen kicserélődött a zöld-fehér együttes. Az újabb nagy sikerről a csapat edzőjével, Németh Andrással beszélgettünk. — Tavaly nyáron egy bronz és egy ezüst után milyen tervekkel kezdtélek az 1999-2000-es idényt? — A Ferencváros számára min­den körülmények között kötelező feladat az éremszerzés, és a nyáron történtek után is reális cél volt a do­bogós helyezés. Ám akkor még nem éreztem az első hely lehetőségét a csapatban. Négy válogatott játéko­sunk távozott, és Szarka Éva, Tóth Beatrix, Kántor Anikó és Becz Mariannna hiányát bármelyik együttes megérezné. Ráadásul az első körben tervezett átigazolások­ból semmi sem valósult meg. Min­dent összevetve, úgy gondoltam, hogy kellő odafigyeléssel képes le­het a társaság arra, hogy érmet nyerjen a bajnokság végén. — Mikor tűnt úgy számodra, hogy fényesebb is lehet az az érem? — A saját nemzetközi tornán­kon, augusztusban már látszott, hogy az új játékosok többet nyújta­nak, mint azt előzetesen vártuk, szóval, kellemes meglepetés volt a játékuk. Ezeken a mérkőzéseken ki­válóan szerepelt Brigovácz Nikolett, és ez jelezte, hogy nagyobb felada­tok ellátásra is képes. Ekkor kezd­tünk bizakodni, hogy nemcsak a do­bogó harmadik fokára lehet jó a Fradi, hanem talán feljebb is léphet. — Ami viszont ezután történt, az kisebbfajta csodának számí­tott. .. — Igen, a bajnoki rajtot köve­tően sorra jöttek a nehézségek. Megsérült és hosszú távra kiesett Dumitru, aki addig jól játszott, majd következett Bartek Piroska, Lőwy Dóra, Pásztor Zsófia és Brigovácz kiesése. Nem tudom, hogy ezt me­lyik csapat viselte volna el, a miénk képes volt rá. S ha ehhez még hoz­záveszem, hogy decembertől lénye­gében egy kapussal játszottunk... — A Dunaferr—Ferencváros mérkőzés előtt még a legvérmesebb Fradi-szurkolók sem számítottak győzelemre, aztán fölényes diadal lett a vége. — Az egy különleges mérkőzés volt. A lányok elhitték, hogy teher nélkül játszva eredményt érhetnek el, és ezzel a felszabadult játékkal sikerült meglepniük a dunaújvárosi­akat. Ezer sebből vérezve győzni a legnagyobb rivális otthonában - ez szenzációs fegyvertény volt. Ez a meccs nagyban meghatározta a baj­nokság végső kimenetelét, hiszen megteremtette az első hely meg­szerzésének lehetőségét. Igaz, ezt követően életem egyik legbalsze- rencsésebb mérkőzésén, Székesfe­hérvárott, majd a Bajnokok Ligája- meccsen, Viborgban kikaptunk, de mivel elvesztettünk két kulcsjáté­kost, nem érhette szemrehányás a társaságot. A hirtelen felforgatott csapattal nem lehetett esélyünk a nemzetközi élmezőnybe tartozó ve- télytársakkal szemben. — Minek köszönhető, hogy vé­gül mégis kiharcolta a Fradi a to­vábbjutást a BL-csoportból? — A két utolsó hazai meccsre si­került rendezni a sorokat, és a má­sodikon beállhatott Pásztor Zsófi is, vagyis újra a régi szerkezetben tud­tunk játszani. Egyébként a Bajno­kok Ligájában a továbbjutásunk meglepetés volt, az előzmények is­meretében ősszel nem lehetett ezt célként meghatározni. — Reszkess, Hypo! - zúgott a csarnokban az utolsó csoportmérkő­zésen, aztán a lányok megverték Európa egyik sztárcsapatát is. — Azt a mérkőzést a Dunaferr elleni idegenbeli összecsapáshoz tudnám hasonlítani, azaz a Hypo el­len is úgy küldtem a pályára lányo­kat, hogy igyekeztem levenni a vál­lukról a felelősséget, és felszabadult játékot kértem tőlük. Ezt maximáli­san teljesítették, de idehaza olyan elképesztő játékvezetés volt, amely láttán valóságos csodának minősít­hető a győzelmünk. Hiába, a Hypo még mindig nagyhatalom Európában... Sajnos, a népligeti eredmény meghatározta a tovbb- jutás esélyeit. Bécsben a találkozó elején okosan megfogtak bennünket a bírók, és a lányokban nem volt elég erő, hogy ezen felülkerekedje­nek. Amikor pedig Brigovácz meg­sérült, biztossá vált, hogy elúszott a hajó. Összességében azonban min­den dicséretet megérdemel a csapat. — Csakúgy, mint a Dunaferr el­leni hazai bajnoki mérkőzésen, amely tulajdonképpen eldöntötte az aranyérem sorsát. — Az a győzelem az akarat di­adala volt. Néhányon egészen ki­magasló teljesítményt nyújtottak, és ez meg a lelkesedés tette lehetővé, hogy kevés játékossal is újra meg­verjük a dunaújvárosiakat. A végére érthetően elfáradtak a lányok, de mivel korábban már tíz góllal is ve­zettek, nem fenyegette veszély a győzelmüket. — A mumussal azonban az idén sem bírt a Fradi. Miért kapott ki is­mét a Ferencváros Győrött? — Azon a mérkőzésen nem volt meg az a plusz a csapatban, ami kellett volna ahhoz, nyerjen. Az ETO nagyon régen nem kapott ki otthon, és mindent egybevetve Győrött nem olyan rossz eredmény az egygólos vereség. Persze, ha ezen múlt volna az elsőségünk, bizonyára másképp látnám a történteket. — A beszélgetés elején említet­ted, hogy az új játékosok jobban szerepeltek, mint azt a vezetés re­mélte. Hogyan értékelnéd az ő pro­dukciójukat? — Mindegyikük messze a vára­kozás felett teljesített. A legkiemel­kedőbb játékot Sugár Tímea nyúj­totta, akik nagyszerűen viselte, hogy hónapokon át teljes felelősség hárult rá, és lényegében a csapat sorsa a kezében volt. Csupa jót mondhatok Tóth Enikőről is, aki gólerős szélsőként járult hozzá a Fradi bajnoki címéhez. Kirsner Eri­káról mindent elmond, hogy az első egy-két meccs kivételével maximáli­san tudta pótolni azt a Lőwy Dórát, aki a világbajnokságon tagja volt az all star-csapatnak. Megérdemelten lett válogatott, és a címeres mezben is jól játszott. A Vácról visszahozott Siti Eszter egyértelműen meghatá­rozó játékossá nőtte ki magát. — Miben más ez a bajnokcsa­pat, mint az eddigiek? — A kilencvenes évek közepén zömmel hat-hét alapemberrel ját­szottuk végig a mérkőzéseket, míg most több tehetséges játékosom volt. Erre szükség is volt, mert ré­gebben soha nem sújtott bennünket olyan sérüléshullám, mint ebben az idényben. Ami közös a mostani és a korábbi Fradiban: nagyon összetar­tó társaság mindkettő, amelyben együtt örültek-örülnek a lányok a sikereknek. Annak idején jó volt ve­lük többször is bevonulni az Üllői úti stadionba, hogy a szurkolók a fut­ballmeccsek előtt ünnepeljék az aranyérmeseket, s remélem, ezzel a csapattal is többször lesz erre mó­dom. — Lassan vége a szezonnak. Hogyan tovább? — Őszintén mondom: fogal­mam sincs. Egyelőre ugyanis nem tudom, hogy az egyesület vezetésé­től milyen lehetőségeket kapunk a csapat együtt tartására és megerősí­tésére. A szív ajándéka.. Kalotherm Építészeti és Épületgépészeti Részvénytársaság 1078 Budapest, Nefelejcs u. 42. Tel.:352-1695,322-4494,322-0250 Fax: 352-1595 e-mail: kalothermelender.hu ÉPÍTŐIPARI GENERÁLKIVITEIiZÉS Épületfelújítási, építőmesteri és szakipari munkák kivitelezése Légtechnikai rendszerek Klíma- és szellőzéstechnika Fűtő-, hőközpontok Víz-, gáz, csatornaszerelés Automatikus vezérlő, szabályozó rendszerek Igényes épületgépészeti és technológiai berendezések, építőipari szerelvények, csúcstechnikát képviselő automatikus elemek, korszerű építőanyagok beépítése. MEGBÍZHATÓSÁG - JÓ MINŐSÉG ISO 9002 Margay Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents