Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)

1997 / 7.

20 FRADI ÚJSÁG zilabdásokat, de esetenként más szakosztályokat is kisegítettünk. Ak­koriban még remek reklámhordozó volt a futballcsapat is, úgyhogy nem­csak az én szurkolói hovatartozásom miatt kötöttünk szerződést a klubve­zetőkkel.- A HungaroLada ma már nem szerepel a Ferencváros szponzorainak listáján.- A kötődésem mit sem gyengült az elmúlt években, hiszen nemcsak a sikeresebb időszakban kell szeretni egy klubot. Ám tény, hogy például a futballcsapat hagyományokhoz mél­tatlan szereplése nem fokozza a tá­mogatók segítő szándékát. De nem­csak emiatt függesztettük fel az együttműködést, cégem lehetőségei módosultak az elmúlt néhány évben, s kiszálltunk a sportfinanszírozásból, más területekre koncentrálunk.- Tehát maradt a nosztalgia?- Szerencsére bőven van mit visszaidézni az elmúlt két és fél évti­zedből. Már az 1965-ös VVK- menetelést közelről élvezhettem vé­gig, hiszen rendszeresen kint voltam a hazai összecsapásokon. No és per­sze a Nyilasi, Ebedli fémjelezte gárda bajnoki címe és bravúros KEK-szerep- lése is a legszebb emlékeim közé tar­tozik. Azt hiszem, hasonló sikerekre még egy ideig várni kell, ám bízom benne, hogy a gödörből hamarosan kimászik az együttes, s nemsokára új­ra jó széria következik. Hunyadvári Zoltán Ha ifista korában nem törik el a lába egy Csepel elleni mérkőzésen, elképzelhető, hogy éveken át futbal­listaként láthattuk volna őt a Ferenc­városban. De az a sérülés a pályafu­tása szempontjából végzetes volt, így Hunyadvári Zoltán 1965-től más funkciókban bizonyíthatta klubhűsé­gét.- Bálint Lacival együtt, egy tobor- zó alkalmával kerültünk a Fradihoz - kezdi mondandóját. - Az ifi ll-ig standard kezdőjátékos voltom, aztán jött az a bizonyos csepeli meccs... A zöld-fehér szerelést már nem ölthet- tem többé magamra, mégis marad­tam a klubnál, mint pályamunkás, fű­tő, portás, mosodás és még ki tudja, milyen feladatokkal bíztak meg az el­múlt 35 év során.- Jelenleg a jegyiroda vezetője vagy.- Klára Jenő, a létesítmény akko­ri vezetője elzavart egy közgazdasági szakközépiskolába, ahol megszerez­tem a szükséges képesítéseket. Úgy­hogy mielőtt a stadiont átadták vol­na, már minden sportág jegyeivel kapcsolatos teendőket én intéztem.- Mikor kellett a legtöbb jeggyel elszámolnod?- A Vasas elleni nyitómérkőzésre harmincezer jegyet adtunk el. Igaz, akkor még állóhelyek is voltak a lelá­tón. Soha annyian nem zsúfolódtak be a nézőtérre, mint akkor. Nagyon sokan jöttek ki a Videoton elleni, baj­noki döntőnek is beillő kilencven percre a '70-es évek közepén. Az át­épített stadionban a '95-ös Bajnokok Ligája sorozatban az Ajax elleni ösz- szecsapásra kelt el minden belépő, ami 17 ezer darabot jelent, egyben ez hozta a legnagyobb bevételünket is. Azt hiszem, azt a találkozót a Népsta­dionban is telt ház előtt rendezhettük volna meg.- Manapság általában hány belé­pő talál gazdára elővételben?- ki utóbbi években alaposan megcsappant az érdeklődés, az UTE, a Kispest, a Vasas és az MTK ellen azért most is van dolguk a pénztáros­oknak a meccset megelőző napokban. Az idei bajnokság sajnos az eddigi mélypont, többször előfordult, hogy száznál is kevesebben váltották meg előre a jegyüket. Biztos vagyok ben­ne, ez csak hullámvölgy alja, s nem megállíthatatlan tendencia. Faragó Antal Faragó Antal, azaz Tóni bácsi, az árus, a stadion elengedhetetlen „tar­tozéka", akár a kapuk, a labda, vagy az eredményjelző tábla. Ott ül a Fra­di étterem bejárata mellett, s árulja a jegyeket, bérleteket, sálakat, sapká­kat, jelvényeket és egyéb ferencvárosi ajándéktárgyakat. Immáron 1974 óta.- Magam is itt futballoztam a Fradi ifiben 1952 és '54 között. Csak­hogy bevonultattak és balszerencsém­re páncélos alakulathoz kerültem. Számomra 39 hónapig tartott a kato­naidő. Mire kiengedtek, már majd­nem hogy kiöregedtem, úgyhogy csak alsóbb osztályú csapatokban folytat­tam.- Fradi-meccsekre azért kijárt?- Nem is bírtam volna, ha ki kel­lett volna hagynom egy-egy találko­zót. De akkoriban csak szurkolóként lehettem jelen a mérkőzéseken, civil­ben egyébként a BKV-nál dolgoztam, mint gépésztechnikus.- Árusként melyik időszakra em­lékszik vissza a legszívesebben?- Lehet, hogy meglepően hangzik majd, de a legnagyobb forgalmat a '90-es évek első fele hozta. Szinte mindent el lehetett akkor adni, a csa­pat minden évben nyert vagy bajnok­ságot, vagy kupát, vagy ugye mind­kettőt, no és '95-ben szerepeltünk a Bajnokok Ligájában is. Minden egyes ajándéktárgyunkból jóval több fo­gyott, mint azelőtt vagy az elmúlt há­rom esztendőben.- Melyik a legkurrensebb cikk?- Mindig is a Fradi-sál fogyott a legjobban, és a sapkát is sokan keres­ték. Érdekesség, és a mai fiatalok szá­mára talán hihetetlen is, de régebben ugyanúgy árulhattunk Dózsa-, Hon­véd- vagy Vasas-zászlókat és sálakat is. Ma már ezért minimum meglin­cselnének itt az Üllői úton. Persze egykoron is a zöld-fehér színösszeté­tel volt a legnépszerűbb.- 5 mostanság megy a bolt?- Nem akarok panaszkodni, de volt már jobb, sőt sokkal jobb. Szerin­tem az idei forgalmunkat jövőre biz­tosan túlszárnyaljuk. Jobban kellene játszani a fiúknak, ők tudnak nekem a legtöbbet segíteni. Kaszás Pál A futball helyett a tanulást válasz­totta, mégis a futball lett az élete. Az FVM Sportcentrum igazgatója, Kaszás Pál reményteljes védőként és közép­pályásként '59 és '65 között sorra nyerte a bajnokságokat a Ferencváros Szőke, Juhász, Bálint fémjelezte ifi csapatával. Talán túlontúl is önkriti­kusnak bizonyult, amikor úgy vélte, képességeiből nem futja majd egy szépívű karrier, így egy idő után már nem játékra, hanem a Műszaki Főis­kolára jelentkezett.- Akkor abba is hagytad a fut­ballt?- Nem, a Telefongyár és az Osztyapenko csapatában azért még elfocizgattam néhány évig, de más minőségemben hamar visszatértem a Ferencvároshoz. A stadion tervezése­kor és kivitelezésekor én alkottam meg a hangrendszert, s felkértek, hogy lássam el a gyengeárammal kapcsolatos feladatokat.- Mindemellett utánpótlás korosz­tályoknál edzősködtél.- A Postásnál, a Ganz-MÁVAG- nál és az MTK-nál eltöltött tanulóévek után 1981-ben Novák Dezső hívott o szakosztályhoz. Örömmel vállaltam az új szerepkört, hiszen azelőtt is 11-19 éves korú gyerekekkel foglal­koztam. A közel két évtized során ép­pen a hatodik garnitúrát trenírozom.- Eredmények?- Eddig hét arany-, hét ezüst- és három bronzérmet szereztünk a csa­pataimmal, de elsősorban nem ez a munka igazi fokmérője.- Hanem, hogy minél több kész játékost adjál át a felnőtt csapatnak.- Pontosan, s erre a mutatómra igazán büszke vagyok. Hirtelen nem is tudnám összeszámolni, hány egy­kori játékosom játszik a magyar élvo­nalban vagy a külföldi bajnokságok­ban. Két válogatottat azért megemlí­tenék, Bicskei Berci keretéből Lisztes és Sebők Vili és nálam ismerkedett meg a futball alapjaival. A többieket csak azért nem szeretném felsorolni, mert biztos kihagynék néhányat, s abból sértődés lenne.- A mai csapatodból is lesznek olyanok, akik viselhetik majd a címe­res mezt?- A mostani 14 éveseim között is akad 2-3 nagyon tehetséges srác. El­képzelhető, hogy ők a válogatottsá­gig is eljutnak. Antalffy László A Ferencváros hazai mérkőzésein rendszeresen Antalffy Lászlótól tud­juk meg a legalapvetőbb információ­kat. A játékosok mellett ugyanis rajta múlik leginkább, mi kerül fel az ered­ményjelző táblára. A stúdióban ő pö­työgi be a számítógépbe mindazt, amit aztán a nézők a tábláról leolvas­hatnak. Tizenhárom esztendeje dol­gozik az Üllői úti stadionban, vala­mint a csarnokban egy ideig ő kezel­te a táblát a kosarasok és kézisek ösz- szecsapásain is.- Régebben a Telelux alkalma­zottjaként a jelenlegi eredményjelző táblának a tervezését és kivitelezését is én irányítottam. Az igények szerint egy olyan mátrixtáblát kellett megal­kotnunk, amely megfelel a kor köve­telményeinek.- Miért nem lett színes, mint a Népstadionban?- Egy színes mátrixtábla költségei a százmillió forintot is meghaladják, ez is vagy 30 milliót kóstált. Nem ol­csó.- Nem bizony. Más magyar stadi­onokban is van olyan tábla, amit a ti cégetek készített?- Igen, a Csepel, a Győr és a Dunaferr pályáján is a mi művünk jelzi az eredményt. Egyébként nem­rég új céget alapítottunk Telenit né­ven, úgyhogy most ez a kft. üzemelte­ti, tartja karban az Üllői úti táblát.- Előfordult olyan eset, hogy a sok góllövő egyszerűen nem fért ki és gondban voltatok?- Az előző berendezésnél igen, a mostaninál ez nem jelent problémát, hiszen a betű méretet is szabályozni lehet. A Vác elleni 8-0 meg sem koty- tyant. De régebben volt egy 6-2-es kupameccs, azon igencsak megizzad­tunk. Azóta is azzal ugratjuk egy­mást, mikor megkezdődik a meccs, hogy a mi bosszantásunkra, biztosan 6-2 lesz a vége.- Talán fölösleges a kérdés: a Fra­dinak szurkolsz?- Mi az hogy? A Nyilasi Tibi-féle generációt imádtam, még az edző­meccseikre is rendszeresen kijártam. Nagy fradista vagyok, szerencse, hogy már csak a kötelezettségeim is ide­DUNAPACK RT. AZ FTC HIVATALOS OLIMPIAI TÁMOGATÓJA TECHEM Kft.

Next

/
Thumbnails
Contents