Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
2000 / 8.
18 TRIBUN Fradi futballkoktél 7999, őszi idény rr Ősszel így végeztünk - innen folytatjuk: 8. FTC 17 7 4 6 27-16 25 Az őszi Fradi két táblázaton is előkelőbb helyen "végzett": ötödik volt a kapott és a lőtt gólok alapján... Lőtt gólok tekintetében: 44: Dunaferr, 32: Vasas és Újpest, 30: MTK, 28: Győri ETO, 27: FTC Kapott gólok alapján: 13: ZTE, 14: MTK, 15: Dunaferr, 16: Vasas, 17: FTC * Ami az egyéni teljesítményeket illeti, a szaklap -a Nemzeti Sport - ranglistáján az első ötvenben (!) nem volt Fradi játékos... A Ferencvárosban összesen 24-en játszottak az őszi idényben. Szűcs Lajos, Horváth Péter és Tóth Mihály valamennyi bajnoki meccsen szerepelt. Az őszi idény legnagyobb pozitívuma: a Fradi idegenben hat mérkőzésen veretlen maradt! (Vác 2-0, Diósgyőr 0-0, UTE 2-2, Nagykanizsa 2-0, Szombathely 2-0, Kispest 3-2) NYERTEK! A Fradi futballrrvűzeumban megtartott sorsoláson ők nyertek: Az 1967-es csapattal kapcsolatos képrejtvényt igen sokan megfejtették, Albert Flórián „sorskeze" Tóth Jenő fóti szurkolónak kedvezett - így 2000 tavaszára Üllői úti bérletet nyert! A vigaszdíj nyertesek: Körtvélyesi Zsuzsa szentesi és Urnta László budapesti szurkolók. * A Tribün újságban közzétett, az I. világháborús fradisták beküldői is szép számmal pályáztak. Megkértük Malaky Mihályt, egykori alapítótagunk dédunokáját, hogy ő húzza ki a nyertesek nevét. Nem kis „bravúrt" hajtott végre: anya és lánya is nyert! A tavaszi pályabelépőt Ecker Lajosné, a Fradi karácosnyi könyvet Ecker Mónika nyerte. Ugyancsak volt vigaszdíj: egy 2000-es számból kialakított Fradi falinaptárai nyert Fürdős Károly bakonyszentiászlói pályázónk. A Kispéter emlékkő a népligeti létesítmény területén található. A helyes beküldők közül Barabás Tibor budapesti szurkoló nyerte a fődíjat - 2000 tavaszán ingyen jöhet az Üllői úti stadionba! A vigaszdíj itt is 2000-es Fradi falinaptár volt, ezt Szadlis József salgótarjáni sportbarátunk vehette át. A nyerteseknek gratulálunk, és minden résztvevőnek köszönjük a játékot. A december 3-i sorsolás résztvevői JEGYET NYERTEK Méghozzá azzal, hogy a Fradi ajándékboltban né- zelődők közül fotósunk véletlenül őket kapta lencsevégre. Azt nem tudjuk, hogy végül mit vásároltak, de egy-egy darab ajándékjegyet mindenképpen nyertek az általuk megnevezett 2000-es tavasz valamelyik Üllői úti mérkőzésére. Jegyigényüket Kruj Tamásnál, a Fradi ajándékbolt vezetőjénél jelenthetik be. „Nekem még a Kocsis volt a kedvenc focistám..." - énekelte Komár László Győrött.- Miért pont Kocsics1- Mert Öcsi bácsit nem csíptem igazán... így folytatódik a nóta. - De viccen kívül: Kocsis Sanyi naponta eszembe jut, amikor utam a Kőris utca 2. előtt visz el. Ebben a házban a földszinten éltek Kockáék.- Személyesen ismerte Kocsist?- Édesanyjának a Teleki téren volt zöldségesstandja. Anyámnak pedig átellenben a fordószüzlete. Kocsis mama frizuráját mi tartottuk rendben.- Grund is volt a Teleki téren? Je9Yek - történetek... Fehér Andor törzsszurkolónk az Üllői úti stadionban negyedszázad alatt játszott Fradi-meccsek jegyeiből egy nagy gyűjteményt adományozott a Fradi futballmúzeumnak. És még egy érdekes információt is adott: az első "aranylábú gyerekek" ünneplő rigmusról. Nos, Fehér úr határozottan emlékszik rá, hogy az 1953. május 16. Üllői úti Bp. Kinizsi-Sztálin Vasmű Építők (most Dunaferr) tavaszi 3. helyet jelentő 2-0-s győztes meccsünk után, ott kiabálták először a szurkolók, hogy "aranylábú gyerekek!". Arra is emlékszik, hogy Kispéter Misa a legendás csapatkapitány két gyerekkel a karján jött a B-közép felé - megköszönni az ötvenes években akkor még szokatlan ünneplést... Köszönjük a kedves történetet, és kérjük szurkolóinkat, hogy ha hasonló érdekességgel, esettel rendelkeznek, írják le, mondják el, hogy immár a kétezres években is tudjanak azokról ferencvárosi utódaink Komár- a Kocsis-rajongó- Igen. Sőt, jó értelemben vett galeri is, és hatalmas focicsaták. Ma már nosztalgiával emlékszem minderre. Ilyenkor felvillan egy régi kép: a kis kócos Komár simogatja Kocsis Sanyi bordó-fekete IFA-ját. Nekem Kocka kocsija szent volt és sérthetetlen. Mert azon a járgányon rajta volt Kocsis kezeny- oma! Ézt a lelkesedést csak megmosolyogják a mai srácok. Azt is, hogy mi szívből bálványoztuk aranylábú kedvenceinket. Mókásan festhettünk, ahogy glottgatyában, atlétában, zsíros deszkát majszolva, késő estig elemezgettük Puskás, Kocsis és társaik egy-egy mozdulatát.- A kis Komár Kocka posztján focizott?- Sikerült rátapintania legfájóbb pontomra. Nem játszhattam jobb összekötőt. Sajnos, ballábas vagyok! Ezért Puskás helyén kellett villognom. Villognom! így kívánta a betyárbecsület. Puskás csak egy volt. Öt sztárolta az egész ország. Én is tiszteltem, becsültem, de Kockát jobban szerettem. Ezért édesanyámmal hatalmas nyolcast varrattam a mezemre! Amikor ezt felhúztam, akkor Puskás posztján, Kocsis bőrébe bújtam... Mindenben őt utánoztam. Nekem ő volt a FOCISTA! Amikor utoljára járt Budapesten, ezt neki is elmondtam. Szeméből kiolvastam, hogy szívében szép húrokat pendített a vallomás. Aztán... kegyetlen az élet...
