Tribün - A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)
2000 / 4.
TRIBUN 5 Nagy Béla: Hét évtized a rádiózás és televíziózás magyarországi (ami uflye sportéletünk hű lUI Ivliw IvUUl „krónikása" is volt...) 1937. A Ferencváros csapata Romában utolsó tréning je előtt, amelyet a rádió is közvetített így kezdődött 1925. december 1. - a rádiózásunk történelmi dátuma: ezen a napon avatták fel a Magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomását! Alig három hónappal a hivatalos rádiózás megkezdése után, 1926. március 4-én a magyar sport feladatiról Klebelsberg Kunó miniszter tartott rádióelőadást. Az első labdarúgó-mérkőzések közvetítéséig azonban még sok idő eltelt. Előbb volt például Fradi ünneplésről helyszíni közvetítés, mint meccsről! 1928. januárjában az egyiptomi túráról hazatért Fradit a Keleti pályaudvarnál nemcsak az óriási ünneplő tömeg, hanem a rádió mikrofonja is fogadta. Dr. Domsa Sándor kapott megbízást arra, hogy tudósítsa a rádió hallgatóit a Ferencváros hazaérkezéséről. A lelkes tömeg elsodorta a mikrofont, de a találékony riporter egy másik mikrofonnal létrára kúszott fel, s onnan mondta el, amit látott. Nagy ünneplés volt... Első szellemi olimpiai bajnokunk, dr. Mező Ferenc is a rádió mikrofonjához léphetett és 1928. augusztus 31-én pályamunkájából olvasott fel... 1929-ben még rádióadást hallhattak a futballkedvelők arról, hogy miért nem veszünk részt az 1930-as Uru- guay-i világbajnokságon. 1930-ban azért volt válogatott meccsközvetítés. Magyarországon az első! 1930. május 11-én az Üllői úti pályáról Pluhár István közvetítette a magyar-olasz Európa Kupa döntőt. Az olaszok 5Ü0-ra győztek, így az első magyar COL kiáltás későbbre maradt... 1930 nyarán a genfi Bajnokok Tornáján is alkalom kínálkozott a helyszíni közvetítésre, sőt Mamusich Mihály, a Nemzeti Sport részéről ott volt a helyszínen, de az utolsó órában főszerkesztője letiltotta a közvetítést. így a vonal élt ugyan, de nem beszélt bele senki. Illetve a svájci rádió egyik munkatársa időnként németül bemondta a mérkőzés állását... A budapesti stúdió bemondóinak már csak az elnézés kérés feladata maradt. Rádiósfülke az Üllői úton 1934-ben az MLSZ-ben kimondták, hogy közvetíthet a rádió, de csak a II. félidőkről. Aschner Lipót, a Tungsram elnöke is támogatta a közvetítések rendszeressé tételét. Langfelder az újpestiek fut- balligazgatója mégis megállította Pluhárt a második újpesti közvetítésre készülve:- Kikötése van az elnökünknek!- Csak nem Tungsram reklámot akar bemondatni? - kérdezte a riporter.- Arról szó sincs, csak azt kéri, ne álljon a pálya szélén, a tribünök közepe elé. Az olyan nagy emberek, mint ő, nem szeretik, ha valaki áll előttük... A rádió riporterét „sarokba" küldték mikrofonjával. Nehezebben lépett egyezségre a rádió a Ferencvárossal. Mailinger Béla, a zöld-fehérek ügyvezetője szerint, csak a rádiónak használ a mérkőzések közvetítése, tehát fizesse is meg, amire szüksége van. A rádió vezetősége úgy lépett egyezségre, hogy a B- lelátó legfelső sorainak középső szakaszáért jelentős évi bért fizetett, ellenszolgáltatásként viszont háromfülkés deszkabódét építtethetett magának állandó közvetítési helyként... A rádiósfülkéből közvetíthette Pluhár, amikor 1934. május 10-én a magyar futball történetében először győztünk az angolok ellen (2-1). Szokássá vált ezután, hogy az élelmes vendéglősök a fokozódó érdeklődést úgy használták ki, hogy a kerthelyiségben rádiót állítottak fel, s ezért külön díjat szedtek. A tíz-húsz fillérekből fedezték a havi előfizetési díjat, s abból vették az igencsak drága készüléket is. Az emberek sűrű sorokban mentek „rádiózni", hiszen csak kevesek engedhették meg maguknak az igényes szórakozást. A rádió ekkor már rendszeresen mondott sporthíreket - volt külön hírszerkesztőség, az egyik szobát az egyetlen munkatárs, Pluhár István kapta. Közvetítés VB-rel, futballista interjúk A magyar futball történetében, labdarúgó VB-ről, Olaszországból közvetítettek először mérkőzést. Méghozzá Nápolyból, a Magyarország-Egyiptom ösz- szecsapásról. Az első magyar „VB-gól" a debreceni Teleki nevéhez fűződött, míg a budapesti játékosok közül a ferencvárosi Toldi volt az első, sőt a második gólszerző és így az ő nevük hangzott el először a jól sikerült rádióközve- títésben. Bolognából az osztrák-magyarról is jó volta közvetítés, de az eredmény már nem (1-2), Pluhár elmarasztaló közvetítése után Mattea bírót egy generáció szidta... Újítás volt az esztendő lab- darúgó-riportázsában az interjú, a sportolók megszólaltatása a mikrofon előtt. Az első labdarúgó, aki a rádióban hosszabb nyilatkozatot adott, Sárosi György volt. A műsorban így hirdették: Április 10. kedd. Bp. I., 20.10-20.30: „A labdarúgás magasiskolája." Riporter: Pluhár István. Korányi, a válogatott jobbhátvéd az olaszok elleni mérkőzésen lábtörést szenvedett, s másnap a rádió mikrofonja meglátogatta a kórházi betegágyánál. A beszélgetés nagyon akadozva folyt; ha igent vagy nemet lehetett válaszolni, nem volt baj. Ám érezni lehetett, hogy a leírt, papíron eléje adott, szép, összetett mondatok felolvasása nem illeszkedett a játékos gondolatvilágába; érzelmeit ő nem ezen a nyelven szokta kifejezni. A budapesti magyar-osztrák mérkőzésen már jobban sikerült a riport Pálinkás kapussal. A szegedi játékos egy heves osztrák roham végén merészen vetődött a csatárok elé, és valamelyik láb a labda helyett a fejét találta el. Sebét beragasztotta az orvos, s helyére Újvári, a tartalék állt be. Pálinkás elindult az öltöző felé, amikor Pluhár odaintette a mikrofonhoz: „Biztosra veszem, Kisteleken édesanyád is hallotta, hogy megsérültél, s most aggódik érted. Nyugtasd meg!" Pálinkás vidáman mondta: „Semmi bajom sincs, édesanyám, holnap otthon leszek!" Ez volt az első eset, hogy a rádió így, melegi- ben el tudta oszlatni a rossz érzést, amit a sérülés a hallgatókból mindig kivált. A labdarúgó világbajnokság közvetítéseinek sikervisszhangja szinte természetessé tette a rádió vezetése számára, hogy Budapesten az új ügető-versenypályán megrendezett tornász világbajnokság négy napjáról jelentős helyen adjon helyszíni tudósítást. A közvetítés-sorozatba bekapcsolták Szukováthy Imre test- nevelési főiskolai igazgatót, s a rádió-tornából már népszerűvé vált tanárt, Kerezsi Endrét. Bár a tornász VB-n magyar siker nem született, rendezésből a magyar főváros jelesre vizsgázott. A VB-vel párhuzamosan megrendezett ifjúsági testnevelési kongresz- szus a külföldi szakemberek érdeklődését is kiváltotta, és közülük sokan hallgatták a rádió reggeli tornáját. Csang, a tiencsini kínai küldött éppúgy, mint Knudsen dán, Reys hágai vagy Mehl bécsi delegátus meglepetéssel figyelte: hogyan segíti a Magyar Rádió a nagy tömegek testedzését. Sportrejtvény a Rádióban! A nagy rangadók második félidei közvetítése mellett a divatos és népszerű KK mécsesek is szerepeltek a rádióban. Amikor a Ferencváros 8-0-ra legyőzte (a római 3-1 után) az Üllői úton az AS Róma csapatát, a mikrofonban ez hangzott: „Hát szabad ezeknek a fiúknak valaha és valakitől is kikapniok? Mi lehet az oka annak, hogy hosz- szú éveken keresztül csak elkeseredést okoztak nekünk?"
